És az is vastagon bejátszik, hogy a jelenlegi légiközlekedési szabályok miatt, csak óceánok fölött tudna hangsebesség fölött repülni egy erre alkalmas gép, ezért csak interkontinentális járatoknak lenne célszerû alkalmazni. De ott viszont igen csak ajánlottan.
2. Akár hiszed, akár nem, de ez nem biztos hogy igaz. Magasabban, nagyobb sebességgel repülni általában kevesebb üzemanyag fogyasztást jelent! Aztán ha 2-3X-os M mel repülne, lényegesen kevesebb idõ alatt tenné meg ugyan azt a távolságot, ami azt jelenti, hogy adott úton kevesebbet használódik a gép. A nagyobb magasság és a súrlódás miatti hevülés miatt nem csapódik ki a pára gép sárkányszerkezetére, kevésbé korrodálódik, öregszik.
Ha a repülési idõbõl indulunk ki, akkor egy gép ugyan azt az útvonalat adott idõ alatt 2X is teljesítheti, szemben a jelenlegi gépekkel. Ha van igény, akkor az fele annyi géppel is kielégíthetõ!
3. A kõolaj ára nem azért annyi amennyi, mert tudósközgazdászbácsik eldöntik, hogy mennyi legyen, hanem mert akik ebbõl élnek gennyesre akarják magukat keresni. A 70-es évek után úgy 83-ra az ár visszazuhant és kb 2003-ig ugyan azon a szinten stabilizálódott kisebb fluktuációkkal. Az, hogy most mennyi annak sokkal inkább van köze az USA nem túl sikeres közép-keleti háborúihoz, gazdasági gyengeségéhez, a globális pénzügyi válsághoz és természetesen a növekvõ Kínai kereslethez, mint a kõolaj folyamatosan huhogott elfogyásához.
Miért ennyi, röviden? Mert ennyit is kifizetünk érte, mert a félelmeink miatt elhisszük, hogy ennyit is megér.
A légiutasforgalom évente 5%-kal stabilan növekszik! És ezt minimálisan zavarják a háborúk a válságok.
A környezetvédelem sokkal kevésbé zavarja a légiforgalmat, mert ha utas-km-re vetítjük pl az üzemanyag fogyasztást, akkor a légiközlekedés meglepõen környezetbarát. Pl a buszozáshoz képest mindenképp.