- amikor felrobban az atombomba egy rendkívûl erõs sugárforrás jön létre (1 villanás <1ms), a bombát körülvevõ kõzegben elnyelõdik a sugárzás, amely ez által annyíra felhevûl, hogy több 10ezer fokos tûzgömböt hozlétre, amely hírtelen tágulásba kezd és létrehozza a lökéshullám pozitív felét. A tágulás következtében a hõmérséklet hírtelen leesik amikor eléri a 30000K, akkor hírtelen láthatóvá válik (második jellegzetes tartós villanás). Majd tágul tovább, de lassuló ütemben, vügül aztán a lendület hajtja. Amikor kifogyott a lendület is a tûzgömb egy pillanatra összeroppan, ekkor létrejön a negatív hulláma a lökés hullámnak. A negítv lökés hullámban a légkör víz párája hírtelen kicsaódik és/vagy megfagy, egy látszólagos második még vakítóan világítõ gömböt létrehozva, ami tovább folytatja a tágulást. Végül a tûzgömb lehül és láthatóvá válik a környezete és az emelkedõ gomba szerû felhõ.
30-50m levegõ elegendõ a rönkgen/gamma sugárzás felének az elnyelõdéséhez. Ez azt jelentí, hogy a bomba elsõ 30m sugarú gömbjében található levegõben elnyelõdik a robbanás energiájának a fele 60m-ren a 75%-a. dúrván 120m-ren több mint a 90%-a.
Na már most szerinted az anhilációból keletkezõ sugárzás nem fogja ezt a jelenséget reprodukálni?