"Épp hogy nem. A két törzs közötti összeköttetéshez merevebb, azaz vastagabb összekötõelem kell. Pláne mert erre akarják felakasztani a hasznos terhet is, ami jókora súly. Olyan ez, mint ez konténerdaru."
Konténerdaru...
Hát nem olyan. Míóta is ébred egy konténerdarun felhajtóerõ? Mind a csavaró, mind a forgatónyomatékok kisebbek mint az egytörzsû megoldás szárnyaiban ébredõk.
Én utánanéztem és Európa és Ázsia komolyabb repülõterein sem a szárnyfesztáv sem a futónyomtáv nyomtávja nem akadály. A próbarepülésekre használt Mojave Airport betonja és berendezései is teljesen szabványosak. Az összes ûrközpont reptere szintén használható vele.
"Ettõl függetlenül mind a Buránt, mind pedig az amerikai ûrrepülõgépeket úgy szállították össze-vissza. Persze mindenki hülye, ugye?"
Ezt írtam:"A gép tetejére daruzás egyedi speciális nagyméretû, bonyolult eszközt igényel mint a Shuttle MDD." És ez az utolsó betûig igaz. Ezek a rendszerek túl bonyolultak és drágák ahhoz hogy egy kereskedelmi ûrcég foglalkozzon velük. Az állami hidegháborús költségvetések még elbírták az ilyen játékszereket, de ennek vége.
Egy ilyen Stratolaunch szerû gép meg az egyszerû emelõasztalos függesztõ-emelõ berendezéseit akár saját maga is elviszi.
"Azért mind az X-1-et, mind pedig az X-15-öst egy-egy módosított bombázó bombakamrájából indították, és ebbõl a szempontból nem volt semmilyen hiba."
Az X-15-öst pont szárnypilonról indították...
Az X-1 meg akkora volt mint egy 5 tonnás bomba és kb. olyan nehéz is, jó hogy egy átalakított bombakamrából indítani lehetett.
Egy 150 tonnás rakéta süllyesztett indítását a mai repbiztonsági elõírások mellett csak hosszadalmas és drága szélcsatornatesztek után lehet egyáltalán engedélykérés szinten megpróbálni. Kifizeted az ehhez szükésges plusztesztek árát?
"Arról nem is beszélve, hogy mind az oroszok, mind pedig az amerikaiak rutinszerûen alkalmaztak hasonló indítású rakétákat és robotrepülõgépeket évtizedeken keresztül. Sõt kereskedelmi célokra is használnak ilyen rendszert, az Orbital Sciences szilárd hajtóanyagú Pegasus rakétáját, ami például a képen egy Lockheed l-1011 Tristar géprõl indítanak."
Ennek az az oka hogy egyrészt meg tudnak különböztetni egy pilonos indítást egy törzsbe süllyesztett indítástól, másrészt meg bírnak különböztetni egy 1,27 m átmérõjû 23 tonnás Pegasus rakétát 3,6m átmérõjû legalább 150 tonnás Falcon-5 rakétától és ne hoznak ilyen téves példákat.
"Ez nem igaz. Egyszerûen elindítják a gépet, csak nem teljes tolóerõvel. Aztán külön-külön leszállnak, ahova tudnak."
Megint nem vagy tisztában a részletekkel. Egy Merlin hajtómû teljes indítási folyamata nagyjából egy perc, (LOX tápvezetékek elõhûtése, nyomás alá helyezés, gázgenerátorok indítása, turbinák felpörgetése, szivattyúk indítása, felpörgetés teljes tolóerõre). Elemelkedés után nincs ennyi idõ.