"Szerinted ki a hülyébb? Béla, aki kellõ idomítás után elkezeli a markológépet, meg esténként eszik a Mekiben egyet, vagy az a maja, aki tudja, hogyan kell hegytetõre várost építeni, nem hal meg 2 napon belül a dzsungelben, és adott esetben kõkorszaki technikával meghatározza hány nap egy év, illetve egyéb rendkívül precíz megfigyeléseket végez?"
Az amerikai indiánok 4000 év mínuszban voltak az akkori európaiakhoz képest építészetileg, csillagászatilag. Még a kereket sem ismerték. Pattintot eszközöket használtak, stb. Az a minimális tudás, amivel rendelkeztek, az is a mediterrániumból került hozzájuk, amit a kulturhéroszokkal teli mitológiájuk valószínûsít. Valószínûsíthetõ, hogy az ókorban eljutottak oda egyiptomi, fõniciai, görög utazók, és tõlük vették át a tudásuk egy részét. Persze erre nincs konkrét bizonyíték, csak az, hogy a mitológiájuklban voltak olyan tengerrõl érkezõ istenszerû lények, akik megmutatták nekik, hogyan kell építkezni, földet mûvelni, stb. Nem véletlenül nézték a spanyolokat elõször istenszerû lényeknek.
Meghatározni, milyen hosszú egy év?
Észre veszed, hogy az évszakok ismétlõdnek.
Leszúrsz egy merõleges botot a földbe, és minden nap leméred adéli, azaz a legalacsonyabb árnyék nagyságát. Észre veszed, hogy az növekszik, majd csökken, majd növekszik ismét napról napra, és újtra elkezd csökkenni.
Megnézed, hány strigulát hóztál két szélsõ érték között, és az az év hossza. Nem egy nagy vaszizdasz. Ha ezt két, egymáshoz képest észak-dél irányban lévõ településen csinálod egyszerre, akkor a föld kerületét is megtudod mondani. Ahogyan aránylik a két árnyék szöge a 360 fokhoz, úgy aránylik a két település távolsága a föld kerületéhez képest. Ez több ezer éves felismerés.
Köveket egymásra pakolni meg nem nagy teljesítmény. Mert az építkezés ennyit jelent.