"Bocs, de ha egymásra teszed a napkollektort és a napelemet valamelyik nem fog mûködni. Ha a napkollektor van felül, akkor a napelem árnyékban szarik áramot adni. Ha a napelem, akkor a kollektor nem melegszik fel igazán.
Persze még ott az átlátszó napelem is, de annak 2% körüli a hatásfoka, és az is árnyékol, ha kevésbé is. Nem túl gazdaságos."
Na várjál, szerintem nem érted.
Ha valami felmelegszik, és vákuumban van, és nem ér hozzá semmi, akkor a hõt fénykibocsátással tudja csak leadni. Tehát nincs levegõ, ami hozzáérne, ami hûthetné. Mit csinál ilyenkor? Fényt bocsát ki. A vas is vörösen ízzik, ha nagyon meleg. Tehát energiát sugároz ki fotonok formájában. Mivel a szemünk csak egy szûk spektrumot lát, ezért nem látjuk fényként mondjuk az 50 celsius sugárzását. A hõkamera az látja.
Ez a wolfram lemez teljesen eltakarja a napot a szilicium napelemtõl.
De olyan a felszínének a mintázata, hogy az alacsonyabb hõmérsékletnek megfelelõ hosszabb hullámhosszú fotonokat nem tudja kibocsátani, mint a nem jut eszembe milyen kalitka, ami a rádióhullámokat árnyékolja. Faraday-kalitka...
Mert a felszínének olyan a mintázata, hogy az alacsony hõmérséklet termikus sugárzását árnyékolja.
Mi történik ilyenkor?
Vákuumban, ahol fizikai közeg nem érintkezik a felszínével, nem tudja kisugározni a hõt. Szóval csak melegszik, melegszik, és felmelegszik 700 fokra. Na de a 700 foknak megfelelõ hullámhosszon a hátoldala már tud sugározni.
És ez bombázza egy szûk spektrumban azt a szilícium napelemet, ami amúgy azért alacsony hatásfokú, mert csak egy szûk spektrumban képes átalakítani a fényt árammá. És ez benne a zseniális. A nap széles spektrumát elnyelki egy lemezzel, ami egy szûk spektrumban adja le ugyanazt az energiát az igazi napelemnek.