A dimenzió tágulására egy szemléltetõs példa. A megértéséhez elõbb csak egy dimenziót vegyünk alapul.
Képzeld el a földgömböt (ami mondjuk legyen most tökéletes gömb forma, és március 21-én, amikor nap-éjegyenlõség van, azaz mindenhol a nappal pont 12 óráig és az éjjel pont 12 óráig tart (hozzávetõleges, de ez is legyen pontosan ennyi, mégha a valóságos Földünkön ez nem pontosan ennyi, pár másodperc eltérés van)
Tegyük fel azt, hogy a földgömbön bárhol is légy, csak az egyenlítõvel párhuzamosan tudsz mozog, azaz csak pontosan kelet-nyugat irányba, azaz délre északra egy millimétert sem tudsz elmozdulni. Igazából mozogni sem tudsz, hanem a föld forog veled és látod azt, hogy 12 óra alatt feljön a nap, majd lemegy, miközben fizikailag megteszel valamekkora utat. Az északi sark pont közelében egységnyi idõ alatt amíg forog a föld, megteszel mondjuk egy métert, de ugyanezt az egyenlítõnél egységnyi idõ alatt már 200métert teszel meg. Mivel ott nagyobb a gömb kerülete (ki van tágulva a sarkkörökhöz képest a "tér", ebben az esetben a körvonal), de a kerületi szögsebesség (forgás a tengely körül) ugyanakkora. Azaz 24 óra alatt érsz mindkét esetben körbe, de a kitágult térrészen a mozgás sokkal szembeötlõbb, mint fenn északon a tengelyhez közelében.
A kitáguló dimenzió hasonlóképpen értelmezendõ. Egységnyi idõ alatt más-más távolságot (relatíve) teszel meg, de csak egy külsõ szemlélõnek. Mert aki a rendszerben belül van, az mindezt nem érzékeli helyesen - az úgy tudja és valójában így is van, hogy ugyanannyit mozdult el.
Tehát tudsz mozogni a többi dimenzióban is, de az nem annyira látványos, mintha abban a 3 dimenzióban mozdulsz el, amit az érzékszerveink képesek érzékelni is...
A kérdés számomra az, hogyha felveszünk egy koordináta rendszert, és ebben a különbözõ egységnyi távolságra lévõ szomszédos pontokat összekötjük egymással, akkor ha ezt a koordináta rendszert kiegészítjük a többi hattal, akkor vajon ha az x,y,z helyett mondjuk párhuzamosan mozogva, ugyanúgy párhuzamosan nem változik meg az x,y,z koordináták is?
Hogy érthetõ legyek:
álljunk a x,y,z=1,1,1. Innen a 5,1,1-be úgy tudok leghamarabb eljutni, hogy elõbb elmegyek 2,1,1-be majd 3,1,1-be, majd 4,1,1-be, majd 5,1,1-be.
De ha az 1,1,1 és 5,1,1-hez mellé teszük még a többi dimenzió koordinátáit is, vajon nem lesz rövidebb (azaz kevesebb lépésbõl) álló út? Nyilván ha lineáris minden, akkor nem lesz rövidebb, csak hosszabb, de éppen az a szép az egészben, hogy a többi dimenzió meg van tekeredve, fel van csavarodva, és nem is ugyanakkora léptékû, mint az elsõ (vagyis a kitüntetett) 3 dimenzió...
Tehát az 1,1,1,0,0,0,0,0,0 szomszédos a 1,1,1,0,0,0,1,0,0-al ami nem lineáris tér esetén szomszédos lehet a 5,1,1,0,0,1,1,1,0-val és ez szomszédos lehet a 5,1,1,0,0,0,0,0,0,0-val amely utat 2 lépéssel rövidebben lehet bejárni... (azaz 1,1,1-bõl amit érzékelünk, pikk-pakk eljutunk 1,1,1-bõl az 5,1,1-be, ehhez nem kellett más tenni, hogy nem az elsõdleges dimenzióban mozogtunk, hanem a többi néhányban)
Persze ez csak akkor állja meg a helyét, ha nem lineáris a tér. Nem lineáris teret hogyan is lehet elképzelni? Van az a példa hogy a háromszög belsõ szögeinek összeg 180 fok... igen ám, de ha görbült a tér (monjuk ha a tér olyan mint egy gömbfelület, akkor akár lehet ez 270 fok is, az egyenlítõ és a sarkpontok megfelelõ mondón való összekötésével. Minden szög derékszögû is lehet, mégis egy háromszögrõl van szó... nyilván ez külsõ szemlélõ látja így, a benne lévõ szemlélõ ezt nem érzékeli, õ csak azt látja minden szög 90°-os és mégis háromszög. De a gravitáció által eltorzított tér is hasonlóan görbül, csak mindezt nem sík alapon, hanem 3, vagy még több dimenzió alapon... na a magyarázaton sajnos nem teljesen világos, de nem is ez a szakterületem, csak elméleti szinten hangosan gondolkodtam...
Meg lehet, hogy zavaros a példám, de itt nincs igazán lehetõsége ábrázolni is, meg elég nehézkes is...