Meridian, jó a gondolat, egyetlen aprócska, de nem lényegi tévedés van benne, miszerint az 1,1,1-bõl az 5,1,1-be a nemlineáris úton, tehát a felgyûrõdött dimenziókban haladva pont hogy nem gyorsabban, hanem lassabban (több lépéssel) jutsz el, hiszen azok: fel vannak gyûrõdve. Tehát girbegurbák, míg az X az Y és a Z egyenes ugyebár. :)
Nincs sok jelentõsége...!
Viszont belegondoltam, hogy gyakorlatilag ha most visszutaznék a középkorba és beszélgetnék egy ottani Laposföld-hívõvel, nagyon érdekes és számunkra is tanulságos beszélgetés alakulhatna ki.
Azt mondhatnám neki: Nézd, itt van egy négyzet alakú földterület (mondjuk egy néhány lépéssel bejárt rész egy réten). Ha elindulunk az egyik oldala mentén, akkor végül még háromszor kell 90 fokot fordulnunk (egyenlõ távolságokat megtéve egy adott irányban persze) ahhoz, visszajussunk.
És igen, látja, tényleg így van, ez természetes is, mondja.
Oké, mondom, viszont legyen a négyzet oldala mondjuk ötezer kilométer, indulj el az egyik oldalán, én elindulok a másik oldalán, azonos távolság megtétele után forduljon egymás felé 90 fokot, és utána hopp, találkozni fogunk! A négyzetbõl háromszög lett.
Ezen a ponton valószínûleg máglyára állított volna. Pedig igaz: mert a kétdimenziós felszín gömbcikké hajlik háromdimenzióban (ilyen a Föld felszíne), és létrejön a kétdimenziós tértorzulás. Vajon ez mihez vezet ha emeljük a dimenziószámot..? Nem tudom, csak felmerül a kérdés. :)
(Nem tudom tudtok-e róla, hogy van egy ún. Lapos Föld Társaság, ami még mindig laposnak hiszi a Földet, és komolyan is gondolja. Kb. 100-tagú. Száz dilettáns tagú.. :D http://theflatearthsociety.org/cms/ Megkérdezném tõlük, hogy mennyi az idõ náluk.)