Az analóg jel elfogadható minõségû rögzítéséhez nem elegendõ a kétszeres mintavételi frekvencia, többszörös kell.
A gyakorlatban a CD-nél alkalmazott 44,1kHz mintavétel jelalaktól, hangszertõl függõen kb. 2-4kHz -ig biztosít relatíve alacsony torzítású átvitelt, miközben egyes hangszerek alapharmónikusai elérhetik a 15kHz-et is, ennek a már önállóan nem hallható, de a hang azonosításában segítõ (így kvázi észlelhetõ) elsõ felharmónikausa 30kHz (ezt még legtöbb HiFi magassugárzó néhány dB csillapítással még átvinné... ha megkapná)... Tehát a 15kHz alapharmónikus legalább közel alakhû (plusz az 1. felharmónikus bármilyen) átviteléhez a 96kHz mintavételezés is csak visítva elég...
Ebbõl kell kiindulni.
A másik a hangszóró átvitele...
A nem megfelelõen digitalizált jel hiányosságai nem azonosak a hangszóró átvitelének hiányosságaival. Azaz a két probléma nem fedi el egymást, hanem összeadódik. Ezért kell törekedni arra, hogy a nem kicsit problémás hangszórókat lehetõség szerint a legjobb jellel tápláljuk.