A képlékenység, mint alkalmazkodóképesség, mint magasabb intelligencia szerintem nagyjáéból tévút.
Az ember igen is be van drótozva 5-6 olyan képességgel rendelkezik, amivel így együtt nem jellemzõ semmilyen más állatra, csak az embernél található meg mind együtt, de akkor is ezek a képességek behatároltak. A gond ugye az, hogy nem egyetlen dologról van szó, így egyetlen tulajdonság, hogy na ez az ember, na ez nem mûködik.
Sokáig a tárgykészítés képessége volt a kiszemelt különlegesség, de sok állat használ, vagy készít tárgyat. Aztán jött az intelligencia, csakhogy ez meg valójában egy elég megfoghatatlan valami.
A nyelv viszont elég érdekes dolog. A cikk szerint az jön mondjuk le, hogy a gyerek agya azért szippantja be az anyanyelvet, mert képlékeny. Egy szinten igaz, ha ezt persze úgy értelmezzük, hogy az elõre bedrótozott képesség, mert az anyanyelv megtanulása az, véglegesedéséhez szükséges idõszak tovább tart.
Az anyanyelv megtanulása bizony ösztönös és csak bizonyos formákat követhet, (ha ösztönös akkor sokkal inkább valami biológiai, nem kreativ, intelligens dolog ugye), mert ugyanakkor felnõtt korban, amikor az ember mentális képességei bizony sokkal fejlettebbek, évekbe telik az intelligens úton egy nyelvet megtanulni.
Érdemes elolvasni Csányi Könyveit az emberrõl, mint állatról, õ humánetológus. Az emberi viselkedési mintákat, mint etológus nézi, és rengeteg párhuzam van más állatokkal. De az emberi viselkedés-komplex egyedi, de csak mint ahogy más állatoknál is az.
Informatika és tudomány
