"A többi, amit pl te is említesz: a nyelv az ennek már a hozadéka. Nyilván egy magasabb komplexitású agy, rájön arra, hogy a kommunikáció az egy hasznos eszköz a túlélés érdekében, de nem kellene a tyúkot és a tojást összekeverni. Ha egy csecsemõ sohasem hall maga körül emberi beszédet, akkor nme fog beszélni. Maximum ha hasonszõrû társakkal akad össze akkor kifejletszhet néhány hangkommunikációs dolgot, mint annakidején az õsember tette. De ennyi, maga a beszéd, az csak hozadék, semmiféle veleszületett dologgal nincs összefüggése. AZért beszélünk, mert egyrészt az agyunk képes rá, másrészt a nyakunkon ül több ezer év beszédfejlõdési öröksége. Ergo, felvett, tanult dolog."
Ez totális leegyszerûsítése a dolgoknak. Az agynak vannak meghatározott képességei, és nem általában minden fajta infóval tud megkûzden. Az egyik embernek jobb a zenei érzéke, a másiknak rosszabb, de nem lesz mindenkibõl Mozart, kis gyakorlással. Az újabb kutatások szerint kb 5-10 olyan nagyobb funkciója "intelligenciája" van az agynak, amit eddig általános képességnek vettek. Van aki jó matekos, a másik jól dumál, a harmadik jól rajzol.
Az emberi nyelv maga ugyan nincs bekódolva, de alapvetõ mintázatok igen. A tanulás is pont akkor a legintenzívebb amikor az intellektus, még elég fejletlen. Erre jó példa az ikrek titkos nyelve. Egészen maximális komplexitásig is elmehet, nem csak nyökögés.
Az elsõ videonál még csak gügyögnek a babák, de a másodiknál egy eddig soha nem létezõ komplex nyelvet alkottak. Hogyan, ha a második példa esetében jóformán mással soha nem beszéltek? Nem mástól vették át a saját nyelvükhöz a mintát, hanem az agy megalkotott egy sajátot, az lett az anyanyelvük, és miután az agynak ez az érzékeny elõre programozott érzékeny fázisa lezárult képtelenné váltak, hogy újabb anyanyelvként olyan nyelvet tanuljanak, amivel az ikertesón kívül mással is tudnak beszélni.
Az õsember nyelve tehát valszeg nem volt primitív, ugyan oylan összetett volt mint a miénk. Sõt! Az õsi nyelvekre inkább jellemzõ, hogy kevésbé funkcionálisak, kevésbé szabályszerûek, mert az agyban valszeg viszonylag kevés ilyen szabály van eleve behuzalozva, de azért van néhány. És ezeért van nagy hasonlóság a nyelvek között a változatosság nem lép túl egy szintet. A kevésbé szabályszerû õsi nyelv azt jelenti, hogy sokkal komplexebb, összetettebb, több a kivétel. Ha a fejlettség a bonyolultság, akkor ezek a nyelvek fejlettebbek, mint a mi általunk használtak. Épp hogy a nyelvek az egyszerûsödés irányába mennek. Valamelyik egyszerû törzsnél pl 3-ig tudnak számolni, a háromra meg valami 10 szótagból álló szót használnak.
Ilyen összetett nyelvet az ember csak gyerekkorában tud alkotni, vagy tanulni késõbb egyre rugalmatlanabbá válik az agya rá, pedig az intellektus, az általános szellemi, logikai, memória, koncentrációs képesség meg késõbb ér el magasabb szintet. De ez akkor sem elég, hogy olyan teljesítményt produkáljon, amit egy pár éves kölök megcsinál!
"AZért beszélünk, mert egyrészt az agyunk képes rá, másrészt a nyakunkon ül több ezer év beszédfejlõdési öröksége. Ergo, felvett, tanult dolog."
Elsõ mondat OK, második mondat nem OK. Azét beszélünk mert az agyunk képes rá, sõt biológiailag fel van rá készítve. De szinte az egyetlen kommunikációs csatornánk. Most is így kommunikálunk gyakorlatilag, hiába látható jeleket írunk be, ez végül is nyelvként megy át, mert ez az írás.