De könyörgöm... leírod amit én is, ellenérvnek? Ezt mondtam én is: " Ha egy csecsemõ sohasem hall maga körül emberi beszédet, akkor nem fog beszélni. Maximum ha hasonszõrû társakkal akad össze, akkor kifejletszhet néhány hangkommunikációs dolgot, mint annakidején az õsember tette." Az hogy ez a kifejlesztett dolog, mennyire lesz komplex, az csak attól függ, mennyire érzi szükségét az "alany" a fejlesztésnek, illetve mennyi komplexitást igényel, a környezetében fellelhetõ dolgok leírása. Ettõl még ez nem lesz a szó szoros értelmében vett nyelv vagy beszéd, pusztán egy hangra épített kommunikáció, ami a szûk közösségen kívül nem ér semmit. Nyilván elkezdenek kommunikálni, hiszen vagy agyunk ehhez és vannnak hangképzõ szerveik. De a nulláról azok a bizonyos ikrek, sohasem fognak olyan komplex nyelvet kitalálni mint az általánosan beszélt nyelvek, hiszen ezek évezredek munkái. A szûk környezetükhöz ugyan elég lehet, de a nyelv nem pusztán arról szól, hogy 1 szobán belül elboldoguljunk. Engem az lep meg, hogy ezt úgy írod, mintha ez valami misztikus dolog lenne. A linkeden szereplõ cikk is olyan.... fura mintha valami természetfeletti dolg lenne, nem pedig magától értetõdõ. A kommunikáció egy alapvetõ dolog. Az, hogy egy fejlett agy, milyen módszert talál ki rá az egy dolog. De ez nem veleszületett. Ha azok a gyerekek egyedül nõnek fel úgy, hogy nem hallanak semmit maguk körül, beszélni sem fognak, ugyanis nincs értelme, hiszen a kommunikációhoz kell partner is. Lásd, siketek. Õk egészen más nyelvet fejlesztenek-fejlesztettek ki. Hiszen õk hiába gügyögnének az ikertestvérüknek, úgysem hallja.
Ezért mondom, hogy a beszéd, felvett, tanult dolog és semmi köze az öröklõdéshez, vagy ösztönökhöz.
A második(#96) hozzászólásodra: Az ösztönök elégségesek egy állatnak, de egy embernek, ha már ott van a feje, akkor használja is. Az elõrelátás a kommunikáció az egymástól való - akár generációkon keresztül ívelõ -, tanulás, ami kiemel minket (valamilyen szinten). Ami nagyon nagyot lökött az egészen az írásbeliség, az egyszerû jelrendszerektõl-ábráktól kezdve.
Az ösztönök pedig sokkal alapvetõbb dolgok mint hûség, jóindulat vagy effélék. A nyelvrõl, ruhaviselésrõl már nem is beszélve. Ezek már a szocializáció hatásai. Vagy akár neveszhetjük úgy is: a környezet nyomására kialakuló dolgok.