Kedvencem (mert Budán melózom) a sok kis szöszi huszonéves se csaj, aki a legmocskosuldrágább városi terepjáróban feszít és alig látszik ki a volán mögül. Ez arrafelé mindennapi látvány, tízbõl nyolc minimum ilyen.
Nekem senki nem mondja, hogy egy tinikorból épphogy kilábaló miniribi ÖNÁLLÓ, adózott, tisztességes keresetébõl tudna olyan gépkocsit vásárolni, ami nekem is több évtizednyi kõkemény gürcölésbe kerülne, pedig nem szorulok segélyekre... :DDD