Khm. Össze lehet hasonlítani egy arm magot egy core i-vel, csak nincs értelme. Architekturákról van értelme beszélni. Az arm csak egy mag. Sok esetben lebegõpontos egység sincs benne, ergo bármilyen lebegõpontos számítást értelmetlen tesztelni rajta. Aztán melyik arm? Ma még gyártanak v6-tal is telefonokat. De egyáltalán nem biztos, hogy adott feladatra egy arm11 gyorsabb mint egy arm9.
Ha számoltatni akarok akkor GPU-ra bízom ... ebben meg az intel a béka segge alatt van. Lassan már nem is próbálkozik sajáttal annyira nem megy nekik.
Ami a végfelhasználóhoz kerül az egy rendszer. Egy gyártó az intel-tõl tokozva vehet cpu-t aztán pakolhat mellé minden földi jót. Arm esetén viszont megteheti, hogy épít egy SoC-ot ahol egy tokban lehet minden (lásd. tegra). A SoC fogyasztása jó eséllyel alacsonyabb lesz, a teljesítménye viszont nagyban függ attól, hogy mit alakítottak rajta. Nem véletlen, hogy az apple, samsung, nvidia, egyéb gyártók arm rendszerei teljesítményben nagyon komoly szórást mutatnak, holott elvileg ugyanaz az arm van bennük.
Az arm (és a risc rendszerek) hátránya, hogy nincs kompatibilitás. Minden új architektura új utasításkészlet is egyben. Ezt el lehet rejteni, de ennek ára van. Kérdés ezt hosszútávon hogyan (jól-rosszul) kezelik majd.
Az intel megoldása egyszerû: minden amit legszívesebben kidobnának az mehet kódtáblába úgyis olyan régi, hogy az overhead nem számít. Viszont így dagad a tábla, mert soha semmit nem dobnak ki. Arm-nál ez nem lesz járható út, így viszont kérdés mi lesz majd az 5-6 éves (szoftver) rendszerekkel (a kidobáson kívül). Az iparban nagy elõnye az intelnek, hogy 30 éves rendszerek is kompatibilisek lehetnek a modernekkel ... márpedig ott nem 2 évre terveznek mint egy mobiltelefonnál.