"Akit fáraszt a vezetés, az miért akar autózni? Az ilyen menjen vonattal/repülõvel/busszal/tömegközlekedéssel, vagy amivel akar, de ne autóval. Ilyen egyszerû."
Ez jó lenne, ha így lenne. Valszeg kevesebb lenne a konfliktus is.
De ugye ott vannak akiknek a melójuk a vezetéshez kapcsolódik. Nem csak sofõrök, áruszállítók, hanem mert üzletkötõk, mert több telephelyen van a cégük, akármi.
Õk biztos szabadulnának a vezetéstõl.
Másrészt talán egyetért mindenki abban, hogy melyik a legtrágyább része a vezetésnek. Ez ugye a nagyvárosi csúcsforgalom, nem feltétlenül a dugózás. A csúcsforgalomban akár a megengedett sebesség fölött, ez Pesten általános, visz a tömeg, a kocsik egymástól cm-ekere, néhány hülye meg még be is gárgyul. Elég csak egy index nélküli sávváltás, egy béna bringás valamelyik sávban, árut rakodó teherkocsi. Ilyenkor egy pilalnatnyi figyelmetlenség elég, és az ember lekési a jó irányba menõ sávot, és kap egy félórás extra utat. Ilyenkor aztán emelkedik a feszültség. Na ezt még megfejeljük egy kis nehezített idõjárási körülményekkel, esõ, köd, hóesés és már is kész a rémálom.
És ez még évtizedekig rémálom lesz a gúglitakszinak is.
Autópályán minden hülye tud vezetni, még én is. Nem feltétlenül lesz tehát kevesebb a koccanás, kevesebb a kisebb nagyobb baleset, mert pl. a technikában bízva a hülyegyerek oda is kimerészkedik, ahova amúgy nem merne, aztán, ha a technika is bexarik, mert pl. már az 50 kocsi nem engedi be a keresztezõdésbe a androidos sofört, hátulról meg dudálnak ám ezerrel, akkor Bátorbéla majd kiapcsolja a robotot és kézbe veszi a dolgokat. Vesztére, mert amit addig se tudott azt azután sem fogja.
Informatika és tudomány
