A karrierista nõk gyakran hisztiznek azért, mert szerintük nem jó még az "egyenlõség", és több nõ kéne ide, vagy oda, vagy amoda. Érdekes dolog ez... a férfiak sosem verik ki a balhét hogy több férfi kellene a nõies szakmákba, mert lesz@rják..
A nõk meg (leginkább azok akiknek nincs gyerekük, ezért a természettõl ezen feladatra kapott energiáikat hisztizéssel vezetik le, és kamu ideológiák követésével) képesek ölre menni azért, mert kevés a mûszaki pályán a pun@i.
Ez a dolog, az egyenjogúság teljes félreértelmezése. Az ugyanis nem jelent darabszámbeli tökéletes eloszlást, hanem azt, hogy ha egy nõnek pont olyan affinitása van, akkor választhat férfias szakmát is magának, és ugyanez viszont. Ettõl még lesznek kifejezetten férfias szakmák, és lesznek nõiesek is. Egész egyszerûen azért, mert nem vagyunk egyformák. Ezt meg kellene érteni.
A múltkor olvastam egy idiótáról, aki mesterséges méheket akart, hogy a szegény "elnyomott" nõknek legyen idejük karriert építeni... hát normális az ilyen? Na mindegy... szép napot.. :D