Éhezni és éhen halni szerencsére két különbözõ dolog.
Talán Magyarországon is éheznek milliók, legalább is nem tudnak elégséges minõségû és mennyiségû kaját venni. Ez van most 2012-ben, egy agrár adottságú országban, pedig itt kapitalizmus van ugye.
Szal ne keverjük a sezlont a faxommal. É Koreában szocializmus van, mint nálunk volt 20 éve, vagy ami van a világ gazdasági motorjaként mûködõ Kínában. Amirõl beszélsz az a tervgazdálkodás, mint gazdasági modell ottani, elég elfajzott változata.
A gazdasági hanyatlás meg nagyjából az elõzõ vezér alatt kezdõdött, viszont a nagypapi alatt meg viszonylagos fellendülés volt.
És hogy színesítsük a képet. A koreai háború kitörésében nem kis szerepe volt, hogy a választások során délen nyerõ politikus, Rhee nagyjából azonnal törvényen kívül helyezte a baloldaliakat, akik elmentek a hegyekbe inkább partizánkodni.
Politikai módszerek szempontjából egy kutya volt az északi testvérekkel, csak neki nem vörös volt a kedvenc színe. Kicsit autokratikus, meg korrupt volt és 10 évig azért hatalmon maradt, köszönhetõen annak is, hogy a választások közeledtével az ellenzék börtönbe vonult, meg tragikus hirtelenséggel meghalt.
Egy idõ után azért tele lett a kisfaxuk az embereknek és kitört egy kisebb forradalom. Egy rövidebb instabil idõ után a katonáknak elege lett a bénázásból és a kezükbe vették a hatalmat, ahogy azt akkoriban több helyen szokás volt. Annyi eszük azért volt, hogy nem engedtek a fegyvermániájuknak, hanem D Koreát egy erõs gazdasági növekedési pályára állították. Hát most ezért élnek ott jól és nem másért, nem kell a rizsa a demokrácia/kapitalizmus nagyszerûségérõl.
Aztán a katonák még pofozkodtak maguk között néhányszor. Elvileg folyamatosan köztársaság volt, de valahogy mindig õk nyerték a választásokat, esetleg jött egy puccs. Aztán 1992-ben volt elõször civil elnökük.