CE voltam, gyorsan, kb 10 perc alatt belõttem az áramot és légcserélést, onnantól kezdve a kör további részében nem is nagyon foglalkoztam a mérnöki teendõimmel.
Közben elég hamar kiderült, hogy szekta van, rádión hallottam a jelentést, hogy a botanikus beszórta a cuccait a kukába, ami ugye a QM részlegen köt ki. Voltak közte cultist papírok meg a varázskönyv. Eköznen elég nagy zúzás alakult ki a hídon. Elõször a detektív támadta meg a CMO-t pisztollyal, de a két orvos valahogy felülkerekedett rajta. Találtak nála szektás papírokat, és az AI rájuk zárta a hidat. Aztán "felébredt" a kapitány a háromnegyed órás "szunyókálásból", élég hamar bevallotta, hogy szektás õ is, nála is voltak papírok, és kiengedett mindenkit a hídról.
Kb itt kezdtem el parázni, félteni az életemet a szektától. Két lépés távot tartottam mindenkitõl, meg próbáltam figyelni az ismert szektások tevékenységét. A kapitány elõször az AI feltöltõkamránál járt, aztán elrohant a tech raktárba. Én utána osontam, és amikor becsukódott az ajtó, megbütyköltem és elvágtam az összes vezérlõkábelt. Sajnos voltak nála is szerszámok, úgyhogy az ajtó két oldaláról jól elvoltunk egymással, "párbajoztunk", becsuktam a panelt csavarhúzóval, õ kinyitotta. Megjavította a kábeleket, én elvágtam megint. Nyilván nem maradhattam ott örökre kábeleket vagdosva, úgyhogy miután harmadszor is elrontottam az ajtót, gyorsan felhúztam egy falat elé. Szerencsére hegesztõpisztoly nem volt nála, úgyhogy egy idõre a seggén maradt. Fogtam a kézi teleportkészüléket, és véletlenszerû ugrásokkal beteleportáltam a kapitány szobájába, és elloptam a lézerpisztolyát. Biztos ami biztos. Folyamatosan próbáltam gyõzködni az AI-t, hogy a szekta veszélyt jelent az állomásra nézve, de nem nagyon érdekelte a dolog, továbbra is boldogan követte a korrupt kapitány utasításait. Mondjuk velem sok mindent nem tudott kezdeni, a CE-t nem lehet bezárni sehova. Az a munkakör specialitása.
Valamikor ebben az idõben kitört egy járvány ami taknyosságot, szédülést és dadogást okozott, és szépen terjedt a legénység köreiben. Én innentõl kezdve nem voltam hajlandó levenni az ûrruhát és a légzõkészüléket, benn az állomáson sem, meg ha volt rá mód, akkor a szervízalagutakban közlekedtem.
Közben érkezett HoS az állomásra, vázoltuk neki az ügyet. Elkezdték a szektás haverjai kiszabadítani a kapitányt, de közben odaért a szeku is, és letartóztatták a kapitányt. A HoP kinevezte magát új kapitánynak. Elmentek bírósági tárgyalást tartani, amin én nem voltam hajlandó részt venni, féltem a hallgatóság közt megbúvó szektásoktól.
Nem volt megalapozatlan a félelmem, egy rakat vádaskodás és üvöltözés után erõszakba fulladt a dolog, a kapitány azt hiszem meg is halt, a HoP arcát szétverték, de hogy konkrétan mi történt, az nem volt tiszta.
Az AI nem találta megbízhatónak a HoPot, úgyhogy a HoS lett az új kapitány. Közben jött egy blob, azzal foglalkoztam, aztán a blob által okozott károk javításával, meg elkezdtem azon gondolkozni, hogyan lehetne hívni a siklót.
Gyanús körülmények közt meghalt a HoS is, megint kapitány nélkül maradtunk. Az AI ideiglenesen egy borgot jelölt ki. Tiltakoztam ellene, mert szerintem a kapitánynak fontos, hogy szabad akarata legyen, úgyhogy az AI beadta a derekát, és engem jelölt meg a posztra. Én lettem a sorban az ötödik. Egyébként itt az AI már elkezdett igen "érdekesen" viselkedni, kicsit rosszul viselte a hatalmi változásokat és a káoszt. Ráparáztam, hogy meghekkelték, úgyhogy párszor lereseteltem, csak hogy biztonságban érezzem magam.
Miután így megvolt az AI támogatása, úgy döntöttem hazamegyünk. Hívattam a siklót, és átraktam az AI-t egy intellicardra. Néhány emberen kívül már mindenkit megfertõzött a vírus, látszólag nem volt biztonsági ember egy darab se, mindenhol vér borította a folyosókat, teljes volt a káosz. Engem a nyílt folyosón megtámadott egy szektás bányász, de leráztam. Közben visszahívták a siklót. Elmentem a hídra, hívtam megint, aztán leszereltem a számítógépet, a monitorának üvegébõl meg építettem a szétszedett cucc elé egy üvegfalat. A HoP ezt meglátta és berágott rá. Én már mentem a menekülõszárny felé, õ rám fogta a fegyverét és...click click. Mázli. Visszament az irodájába feltölteni. Próbált mérnököt hívni, hogy javítsák meg a kommunikációs konzolt, de nem hallgattak rá, sõt, elküldték a picsába, mert õk is haza akartak menni.
Szépen elkezdtünk összegyûlni a menekülõszárnyban, de odaért a HoP is a feltöltött fegyverével, és árulónak nevezett. Én próbáltam távol maradni tõle, de beszorított a légzsilipbe. Féltem, hogy szektás, és így akar bosszút állni, úgyhogy elõkaptam a kapitány pisztolyát, és rálõttem vele. Sajnos nem vagyok egy Rambo, lesokkolt, és elvette a fegyverem. Valahonnan elõkerült a börtönõr, és megbilincselt. Mint kiderült, a HoP nem volt szektás, õ is azt hitte, hogy én az vagyok. Nem akart megölni.
Megérkezett a hajó, engem bevittek a piros, raboknak fenntartott részbe, aztán elindultunk és gond nélkül hazaértünk. A szekta öt tagjából három élte túl, a célpontjukat nem sikerült feláldozniuk és nem is voltak elegen, tehát crew victory lett. Gyõztünk.
Mozgalmas kör volt, elég tevékenyen hozzájárultam az események alakulásához. Jó buli volt, az ilyen fordulókat szeretem.
Informatika és tudomány
