Régen az általános iskola 4. osztályos számtankönyvben volt az alábbi feladat (régi tréfás feladatok között):
Az agár kergeti a nyulat. A nyúl kilencven nyúlugrás elõnyben van. Amíg az agár hetet ugrik, addig a nyúl 10 ugrást tesz, de a nyúl 5 ugrásának hossza megfelel az agár 2 ugrásának hosszával. Hány ugrás után éri utol az agár a nyulat (agárugrásban kifejezve)? Ismerek olyanokat, akiknek állítólag magas az IQ-juk, de ezt a feladatot soha nem tudták megoldani.
Persze ehhez a feladathoz, hogy valaki meg tudja oldani, kell tudni a 4 alapmûveletet ismerni (ez állítólag mindenkinek megy).
A következõ feladathoz még számolni sem kell különösebben tudni, csak logika kell:
Van 12 külsõleg teljesen azonos golyó. Tehát azonos méretûek és azonos színûek.
Az egyik golyó súlya más, mint a másik 11 golyóé. Egy egyszerû kétkarú mérleg segítségével (amilyen a piacokon is volt régen) maximum 3 összehasonlító mérésbõl kell tudni kiválasztani azt a golyót, amelyiknek eltérõ a súlya, és azt is meg kell tudni mondani, hogy könnyebb, vagy nehezebb volt-e, mint a többi. A golyók az azonosítás miatt sorszámmal vannak ellátva (1-tõl 12-ig). Ezt a feladatot nem sok ember oldotta meg azok közül, akiknek elmondtam. Az IQ-ra egy ilyen feladat sokkal inkább alkalmas, mint a tesztekben található blõdségek. Persze az is igaz, hogy egy ilyen feladatot nem lehet fél perc alatt megoldani (nemcsak megoldani nem lehet, de még leírni sem a megoldást, hiába oldotta meg már valaki).