Különbség van egy globalizált világ és a világháborús között. Akkoriban, ha pénzt öntöttek egy gazdaságba fogyasztási oldalon, az az adott ország gazdaságát élénkítette szinte kizárólag. Ma sokkal nagyobb az import részaránya a kereskedelemben, így ha felpumpálják a fogyasztást, az külföldön köt ki.
Tehát ma nem lendít fel semmit az, ha fegyverkezésre költi a pénzt egy ország, mert a melósok bére nem a belsõ gazdaságot pörgeti fel, hanem az importot.
A párhuzamokban való gondolkodás nagy csapdája ez. Ami korábban bevált, az ma nem fog.
Egyébként a válságot nem a spekuláció okozta, hanem az amerikai háborús kedv. Nagy lett a költségvetési hiány, ami felszívta a hitelforrásokat a gazdaság elõl, ami megdrágította a kamatokat és visszavetette a gazdaságot is egyszerre. EGyre nagyobb lett a törlesztõ a kamatemelkedés miatt, és egyre többen veszítették el az állásukat a gazdaság lassulása következtében, így egyre több hitel dõlt be, ami egy spirált indított be lefelé.
Ez a spekuláció miatt van minden, ez egy dilettáns nézõpont. Ráadásul ezt már megelõzõen a termelés egyre inkább ázsiába került, ami szintén válságot okozott volna, csak egy kicsit késõbb. A háborús költekezés csak siettette, korábbra hozta a recessziót. Az okok struktúrálisak és költségvetésiek.