Vicces amiket írtok, és egyben érdekes, mennyi kapsolódási pont van. Mivel nem túl aktív a topik, ezért pár sorban most reagálok.
Nem, nem úgy "dolgozom", ahogy az ország első számú - na jó a politikát tényleg hagyjuki ki. A lényeg, ha nem tudsz szakaszosan és bárhol aludni, akkor ez neked nem fog menni. A 600 tényleges fizikai óra mellett, simán előfordul, hogy akár egyszerre több helyen is, amellett, hogy az átlag melós munkáján kívül, a nap minden percében humán erőforrás managerként is működnöm kell, és ragálni a főleg kellemetlen aktualitásokra.
Volt, hogy egyszerre 4 különböző nem virtuális helyen csináltam egyedül, azt amit helyszínenként 2-2 ember szokot.
Nos, nem, nem vagyok sztahanovista. Sztahanov amúgy is csupán egy kirakat ember volt, valójában egy új bányászati technológia révén vált lehetővé, hogy 10-12x-es hatékonysággal tudott dolgozni. :) (A keresztnevét egyébként elírták a a Pravdában, és amikor ezt szóvátette Sztálinnak, az csak annyit mondott, hogy legyen nyugodt, a Pravda - ami azt jelenti: "Igazság" - nem tévedhet. ...pár nap múlva megérkezett, kipostázták az új személyi igazolványát. :D) Azért kell ennyit dolgoznom, mert iszonyatos emerhiánnyal küzdünk. A megrendeléseket teljesíteni kell, és újabban már a hülyéknek is könyörögni kell, és 5-ből sokszor 3 ember jelenik meg a munkában. pl. :D Úgyhogy nagyjából hajnal 5 körül mindenképp képben kell lennem. Ha éppen nem dolgoznék, akkor már indulhatok is valahova... :)
Nemrég keltem, és előtte azt álmodtam, hogy épp egy franciát oltogatok arra, hogy jöjjön dolgozni. (volt már egy Kubai dolgozóm is korábban)
Lábnyisszantás. Hát kérlek, én ezen már túlvagyok. 1986 - bal femur amp. osteosarcoma diagnosis. Magyarán 86 óta művégtaggal vagyok kénytelen élni. Tragikus? Sokáig így gondoltam. Ám a valóság sokkal drámaibb. Nem. Életmentő. A rák. Az én esetemben.
Versenysportoltam. A hét 5-6 napján napi 5 óra. 13 éves koromban ennek vége lett, fentebb említett okok miatt.
20 év múlva 33 évesen derült ki, hogy veleszületett szívbetegségem van. A bal kamra egyik billentyűje rendellenes, ezért nem zár tökéletesen, így - ahogy te fogalmaztál - ha nem jött volna a sebész és nyissz, akkor ma már nem élnék. A versenysport okozta megterhelést nem bírta volna
az amúgy sportszívem a későbbiekben. :) A sors fintora, hogy a korábbi terhelés miatt, csak akkor alszom jól, ha az átlagembernél azért jobban vagyok terhelve. :) Ergo sokat kell mozognom. :)
Na, vissza a topik témájához...bár némiképp ONtopic voltam, hisz ennyi művégtagot, mint ebben a játékban, az Otto Bock műhelyben nem láttam 86 óta... :)