"Ezenkivul vehetem ugy, hogy az osszes korabbi kijelentesedet - amikre rendszeresen kerek alatamasztast - seggbol elohuzott hulyesegnek tekintjuk?"
Aha, stílus az megvan...
De ha már szövegértelmezésrõl beszéltél, javaslom, azt is értelmezd, hogy KIADVÁNY. Nem véletlenül írtam ezt a szót, nem pedig honlapot, anno a 90-es évek közepén / végén még nem igazán beszélhettünk ugyebár komolyan internetrõl, így valóban, elég nehéz lenne párszáz újság közül megmondanom, melyik haditechnikai kiadványban olvastam anno azokról a technológiákról, amiket leírtam. Mivel általánosságban írtak róluk, nem pedig név szerint (de még ha név szerint írták volna is, elég nehéz lenne úgy 15-20 év távlatából visszaemlékezni, melyik projektnek mi volt a neve), így csupán annyira emlékszem, hogy a csillagháborús projekt részei voltak, amirõl ma nem túl sok szó esik (valószínûleg nem véletlenül). De ezt ugyebár le is írtam anno. De ha te meg tudod mondani, hogy melyik haditechnikai lap (angol vagy magyar nyelvû) írt anno cikksorozatot (emlékeim szerint 8 részeset) 1995 és 2005 között az amerikai és az orosz ûrkutatásról és a késõbbi katonai projektekrõl a világûrben (lásd csillagháborús tervezetek), akkor biztos meglesz az, amit leírtam. Sajnos ezek a tervezetek elég nagy csendnek örvendenek, anno volt pár kiszivárgás, aztán csend lett. Azóta csak a tervezetben szerepelt ûrbéli nukleáris rakétakilövõkrõl és az F15-ösökkel végzett antimûhold programról lehet itt-ott olvasni. Ezek mellett néhány olyan projektrõl is lehet olvasni, amik kifejezetten védelmiek lennének, pl. az Ikarus-ról (ami ugye arról szól, hogy mi lenne, ha egy nagyobb meteor veszélyesen megközelítené a földet).
A titkosításos állításom megintcsak olyan tanulmányokra épülnek, amik kifejezetten biztonságtechnikával foglalkoznak. Pár éve volt, hogy egy közel 3millió gépbõl álló botnetet vettek észre az Interneten, azóta elég sokan foglalkoznak a témával, némelyek a katonai alkalmazási lehetõségekkel. Javaslom, nézz utána a témának Andrew S. Tanenbaum professzor tanulmányaiban, több helyen is említést tesz a botnetek katonai alkalmazásainak lehetõségeirõl és ezen alkalmazási kör veszélyeirõl. De ha jól rémlik, Kovács Lászlónak a Robothadviselés 7. tudományos konferencián elhangzott elõadásában is volt szó errõl a témáról, bár ez utóbbiban nem vagyok egészen biztos. De amerikai szakértõkbõl elég sokan írtak tanulmányt a botnetekrõl és néhányan megemlítették közöttük az alternatív felhasználási (lásd katonai) felhasználás lehetõségeit is.
"Ezzel a funkcioval meg nem talalkoztam. Hogyan lehet ezt beallitani?"
Ezt a funkciót anno még a regisztrációkor lehetett beállítani, ott volt egy olyan lehetõség, hogy kérsz-e a megadott email címre értesítést vagy sem. Én kértem, gondolom ha valaki aktívan fórumozik, az ugyanígy tett.
"Ok, ha szemantikai dolgokon vitatkozunk - bar szerintem a savszelesseg is ertelmezheto - akkor beszeljunk atviteli sebessegrol. Igy mar szamodra is elfogadhato?"
Ez nem szemantika, hanem szakszerû kifejezések keverése :D Az átviteli sebesség megint csak nem a megfelelõ fogalom, mivel az még mindig a csatornára vonatkozik, márpedig nem azzal van a baj :D
Igazából erre nincs jó kifejezés, mivel gyakorlatilag ha azokról az idõkrõl beszélünk, ahol nem volt olyan technológia, amikre ezek a kifejezések megfeleltek volna. Ha szabatosan akarunk fogalmazni, akkor úgy mondhatjuk, hogy a kommunikáció túl lassú lett volna.
"Jopar dologban, de remek magyar szokas szerint a tevedeseidet nem ismered el, szonyeg ala soprod... csak az ujabbak: Mark-1 nem volt csatahajokon a 2. VH alatt, papiralapu tuzvezetes a haditengereszetnel meg 70-es evekben is, stb..."
A papír alapú tûzvezetést nem az én felvetésem volt! Én annyit jegyeztem meg, hogy az elsõ, mechanikus és elektromechanikus gépek még nem saját maguk számoltak, hanem lényegében afféle adatbázisként mûködtek: elõre beléjük tápláltak helyzeteket, amikhez tartoztak tulajdonságok. Ezeket a tulajdonságokat adhatták meg adatokként, hogy aztán a gép elõadja a legmegfelelõbb szituációt, ami azokhoz az adatokhoz tartozott. Teljesen nem vagyok képben a mûködési elvében, ezt nem tagadom, de ennyit azért sikerült kihámoznom.
A csatahajókról annyit, hogy ha utánanézel, pontosan úgy van, ahogy leírtam. Az Iowa osztály hajóin és a USS Tennessee-n (BB-43) a háború alatt került beszerelésre az új tûzvezérlõ rendszer. Rajtuk kívül a szintén új fregatt osztályú hajókra lettek általánosítva ezek a rendszerek a háború alatt. A többi hajó javarészt a háború után lett ezekkel felszerelve (azt a néhányt kivéve, amik nem csak nagyjavításon, hanem teljes modernizáláson is átestek még a háború folyamán). A régebbi csatahajók csak 1945 után kaptám meg a Mark 1A rendszert, de az tény, hogy az USA valamennyi hajóján fent volt a koreai háborúra (1950) vagy a Mark 1, vagy pedig a Mark 1A rendszer.
Megjegyzem, ha valaki tényleg be tudja bizonyítani, hogy tévedtem, akkor el is szoktam ismerni a tévedéseimet. Ez itt nem történt meg, a "Bizonyítsd!" , "Írj linket!", stb hozzászólások nem cáfolatok.