Termeszetesen volt "haszna" a magyar allamnak is es az ott dolgozo magyar embernek is ugy, ahogy Thaifoldon is van haszna egy 13 eves kislanynak egy rajta lovaglo kulfoldi turista utan, hiszen kap penzt.
Valoszinuleg pozitiv a vegleges penzugyi merleg a Nokia utan, de azt nem egy magyarellenes Origobol fogjuk megtudni, amelyik pl. az allami tamogatasokat elfelejti megemliteni.
A mostoha korulmenyeket - ez ugye relativ, de nezzuk csak a Finn viszonyokhoz kepest - es a kizsakmanyolast pedig nem lehet forintositani es azt sem, hogy a magyar nemzet onbecsulesenek kara is.
Tovabba, senki nem mondta, hogy ez kizarolag a Nokia vallalat hibaja. Ez leginkabb a magyar/zsido politikusok, uzleti erdekcsoportok, a kulfoldi erdekcsoportok, a vadkapitalista kizsakmanyolo rendszer es annak mukodtetoinek a hibaja.
A Nokia nem is a legnagyobb ilyen jellegu problema, hanem pl. az elelmiszergyarto multik es aruhazlancok, az energiaszektoros cegek, a kulfoldi bankok (leginkabb a se nem magyar, se nem nemzeti Magyar Nemzeti Bank).
Okonomiat azert erdemes tanulni, hogy megtanuld, mit es hogyan NE, vagyis mi ellen kell tiltakozni, ha lehetoseged van ra.
A haszonrol mashol joval igazabb es bolcsebb aspektusbol olvashatunk:
"Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyughatatlan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belõle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne, fáradsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehet ebbõl? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dõl. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma."