Rossz példát vettél elõ: a FG már elérte az orbitális pályát, onnét egy nem irányított légköri fékezõdés miatt hagyta el a pályát. A pályáról letérés azon szakaszát, amikor az ûrhajókat néhány (*10) perces rakétás fékezéssel irányítják a sûrûbb légkörbe, a FG sok nap alatt tette meg a légkör felsõ foszlányaiban, amelynek sûrûsége közel sem állandó (naptevékenység hatásai!), ezek miatt csak 2-3 "körrel" a belépés elõtt lehetett kiszámítani a becsapódás közelítõleges helyét.
Ezzel szemben azok a rakétafokozatok, amelyek nem érik el az orbitális sebesség 100% -át, egy elõre kiszámítható helyen érnek földet. Az, hogy mennyire pontosan számítható ki, nagyban függ az elért sebességtõl/magasságtól. Az elsõ fokozatok helye +- 100-200km (a rövid üzemidejû SRB-k néhány 10 km), a pályára nem kerülõ második fokozatok (ha nem is fokozat, de az STS tartálya is) cca. párszáz-1000 km-es körön belül ér az óceánba...
Ha a pályát bármilyen eszközzel sikerül befolyásolni, akkor közelítheti egy ICBM találati pontosságát.