És vegyük hozzá, hogy az atombomba totális terrorfegyver. Nagyvárosok nagykiterjedésû civil célpontok ellen jó. De a katonák marha gyorsan megtanulták, hogy lehetne egy atomháborúban viszonylag hatékonyan védekezni ellene. Elõször is szétbontakozással a tereptárgyak védelmének kihasználásával. "Legjobb barátod a föld".
Ha egy egységre rádobnak egy bombát és az eszközök/emberek nagyrészét fizikailag nem semmisítette meg, akkor az az egység még viszonylag ütõképes napokig. Ugyanis az akár halálos sugáradagot kapott katona is még órákig, napokig hadrafogható marad (járó hulla fázis).
A megoldást abban látták, hogy akár az utolsó õrkutyára is atomot kell dobni, de azért ennél a 60-as/70-es években kitalált intelligens fegyverek azért célszerûbbnek tûnnek szerencsére.
Szal az atomfegyver, nem a hatékonyságával, valós pusztító erejével hatott, sokkal inkább a tõle való félelemmel, igazi politikai celebfegyver.