"hiszen a kamat pusztán az elõrehozott fogyasztás ára, hogy most használhatom az adott dolgot (lakást, tévét, akármit), és nem x év múlva."
Ez nem.
A hitel alapvetõ célja a gazdasági fejlõdés gyorsítása volt (mondjuk Széchenyi is ezért írt róla pozitívan). Viszont ez esetben alapvetés az, hogy csak olyasmire szabad hitelt felvenned, amely a hosszú távú pénzügyi mérlegedet pozitívan befolyásolja. Értsd: fel lehet venni hitelt fejlettebb termelõ eszközre, ha az általa hozott plusz nyereséged fedezi a hitel plusz költségét. Fel lehet venni hitelt lakásra (ha mondjuk béreltben élsz), ha x év viszonylatában a lakásod értéke + amit megspórolsz a bérleti díjon az fedezi a hitel költségeit.
Tv, magán célú autó, nyaralás, és egyéb fogyasztási cikkek esetén nincs olyan eset, hogy a fenti alapvetés állna. Egyébként államadósság esetén sincs, így alapvetõen annak a finanszírozására is tilos volna felvenni hitelt.
Másik oldalról: a bankok nem nézik ezt, ahogy a kocsmáros se nézi azt, hogy az italozással tönkre teszed-e az életed. A bank nem templom, a bankárok nem angyalok. A bankár ugyanolyan kereskedõ mint a piaci kofa, kocsmáros, vagy éppen hentes. Az õ szemszögébõl csak az számít, hogy a kiadott pénzét biztonságosan vissza tudja kapni. És azt pont lesz.rja, hogy ezt úgy éri-e el, hogy te boldog leszel, vagy éppen tönkreteszi a te és családod életét.
A kamatokról meg annyit, hogy ahol az államháztartás hiánya akkora, mint nálunk, és emiatt az infláció, amelybõl a "bevallott rész" a jegybanki alapkamat is akkora mint nálunk, ahol ugyanilyen minimális piacon versenyez ennyi sok banki szereplõ, ott mindenhol ugyanilyen magasak a kamatok, illetve kezelési költségek. Az állam rosszul mûködik, ettõl magasak a hitelek költségei. Ennyi.