Ami a többszöri polgárhábrút illeti, én épp attól tartok, hogy esetleg nem izgalmas lesz a játék, hanem egyszerűen irritáló. Az nem sakk, hogy "nehezítésként" nyolclépésenként felrúgod az asztalt, kompenzálandó a csirke AI-t; én meg Total Wart szeretnék játszani, nem jumpscare-horrorjátékot. Még nem néztem rá a játékra, de remélem, megmaradt az opció, hogy köztársaságként vagy birodalomként akarod-e folytatni nyertes háborút követően és/vagy más módon megoldható a hatalomkoncentráció. Na meg őszintén, "lesz benne izgalom" - eddig is győztél a csatákban, most is fogsz, most az mitől izgalmasabb, hogy rohangálhatsz vissza a fronttól és a részfeladataidat kezdheted előről újra és újra, mer' csak?
Játéktechnikai tekintetben a Rome 1 megoldása, ha nem is a legelegánsabb, de még mindig a legzseniálisabb. Ott is az utolsó pillanatig simán türelemmel el lehetett vinni belháború nélkül, de ha bénáztál vagy szartál bele, akkor viszont tudhattad, hogy mivel állsz szemben, tudhattad, hogy mi a hátországod, mire támaszkodhatsz, ha pedig győztél, akkor baromira győztél; akkor kuss volt mindenki másnak.
Összességében tehát érdekelne, hogy egyeduralkodó despotaként el lehet-e vagdalni a szenátus torkát, vagy hárommillió provinciával az lesz a játékban a "nehézség", hogy a gép pár-tízkörönként random átfestegeti pár hadseregemet.
Mondjuk olyan baromira nem aggódok. Ebben az országban miért pont ezt ne lehetne megszokni...?
Nyavalygáson felül viszont zseniális dolgokat is olvastam a patch notes-ban, pl. újra lesz a nehézgyalogságnál fire at will, jól értem? Halleluja!