Számomra az "amfóra-ikonok" mocskosul tetszetősek, Attilában ezzel szemben a "fotorealiszitkus" megjelenítéssel, hiába az a hagyományos, vannak problémáim, főleg pl. a hunoknál, ahol erős költői túlzással az összes egység kábé fekete és lovas. :) R2-ben az épületek már kevésbé szerencsések, de igazából ott sem a megjelenítésükkel vagy magával az UI elrendezésével és esztétikájával van a baj, hanem a tartalom elérhetőségével. Akármelyik barbár néppel kezdek, mivel nincs kimondott katonai infrastruktúra, mindig agyhalál kibogarászni, hogy egyáltalán milyen egységek vannak, azok milyen épületből érhetőek el, azokhoz milyen fejlesztések szükségesek stb.
A belpolitika szintén szégyenletes. Ezzel együtt is folyton azon kapom magam, hogy az Attila sötét, apokaliptikus "túlélőstratégia"-bullshitje egy idő után megfekszi a gyomrom és folyton visszatérek az R2-höz. Habár a teljes palettát felvásároltam, míg R2-ben nincs nép, amivel ne mentem volna legalább jópár kört, Attilában szerintem a feléhez még hozzá sem nyúltam kampány során.
Most is épp, hosszú-hosszú idő után újra egy római kampányt viszek. :)