Gyakorlatilag semmi pluszinformációt nem kaptam, csak azt, hogy "így van, mert le van írva". :D A probléma nem az, hogy nem értem, hogyan mûködne, hanem az, hogy nem látom, hogy tényleg úgy is mûködik. A képen látok a három szegecs mellett köpût, ami nem segíti elõ az elforgást, látok szilárd illesztést, ami nem segíti elõ az elforgást és látok egy bazi nagy bunkót, ami feltehetõen a puszta súly révén az átütõerõt növeli.
@wednes: "Figy legyártunk 10 Pilumot és kipróbáljuk, jobbat nem tudok."
Én benne lennék, noha nem lenne egyszerû a jól dokumentált, hiteles kísérlet. :D Ismerek egy srácot, csak a TDK-ját a steppei bucavas kohászatáról írta. Magyarul ott kezdõdne minden, hogy korhû alapanyag, korhû elõkészítés, korhû hõkezelés és gyártás, megfelelõ faanyag, megfelelõ körülmények (távolság, pajzs stb.), statisztikailag értékelhetõ darabszámok... Viszont már egy darab széthegesztett betonvas dobálgatása is közelebbvihetne a dologhoz. Ki tudja, talán meg is csinálom. Pilumom még úgysincs... :D
Egyébként igazad van, az igazság valószínûleg a kettõ között van (mint általában). Félreértés ne essék - mea culpa, ha az elõzõekbõl ez jött le - dehogy vetem én el az okos gerely ötletét, csak nem szeretem, amikor körbehivatkozásokkal lebökik, hogy "má'pedig ez így van", pilum dob, törik, kész, így mûködik. Helyette kérdéseket teszek fel. Állítom, hogy komoly elõrelépést jelentene a hagyományos értelemben vett-, és a kísérleti régészet normális szintézise, mivel tapasztalatom szerint mindkét ágazat nagyon jól elvan magával, egyik a fotelében, másik a fürdõköpenyében, bár ez eléggé sarkító fogalmazás.