Én még hozzátenném, hogy diplomácia terén ne bontsák fel a szövetséget, csak mert mindjárt megnyeri a játékos a játékot (Most komolyan ekkora már baromira nem oszt nem szoroz olyan erõsek vagyunk, hogy bárkit ledózerolunk). Fõleg, akkor nem ha ezt egy nálunknál sokkal gyengébb ellenfél teszi mindenféle különösebb ok nélkül.
Emlékszem Shogun 2-ben kihúztam egy klánt a bajból (szövetségesemmé tettem). 1 tartománya volt csak és kisegítettem (konkrétan már ostromolták volna azt az 1-et is az ellenségei). Pár éven belül 5 tartományra duzzadt a területeinek száma, erre mit csinál? Hátba támad, mikor nekem eddigre volt 13 tartományom (Normális??) és sokkal több és erõsebb hadseregem.
Ne lehessen ennyire érezni a végjátékban, hogy az egyes népek saját céljaikat félre téve csakis a játékos gáncsolására törekszenek. Nekem ez nem tetszett. Egy gyenge nép tojja össze magát a nevünk hallatán és inkább egyezségre törekedjen (fõleg, ha nem léptem fel ellene agresszívan)
Összegezve a végjátékot kéne csiszolni egy kicsit diplomácia szempontjából és a megbízhatóságot növelni a diplomáciában (mert jelenlegi állapotában egy fabatkát sem ér a szövetség... Nem is szövetség ez csak max fegyverszünet). Igaz van megbízható és megbízhatatlan népcsoport is a játékban, de mégis inkább mind a megbízhatatlan kategóriába tartoznak, mert úgyis felrúgják a szövetséget.