Te körülbelül vagy tíz alapvetõ fizikai ténnyel nem vagy tisztában, ami a kérdésed megértéséhez szükséges volna.
Egyébként föld körüli pályán megy az ûrhajó vagy 30 Machal. Ha elkezded lassítani, már azonnal nem lesz föld körüli pályán, hanem beesik a légkörbe. Ugyanis majdnem akkora gravitáció hat rá a keringési pályán, mint itt a felszínen. Itt most kell egy kis kitérõ, hogy akkor mi a súlytalanság. Hát annyi, hogy az ûrkabin együtt zuhan az ûrhajóssal, és az ûrhajós nem tud gyorsabban esni, mint az ûrhajó, ezért lebeg, mintha nem hatna rá a gravitáció. Pedig hat. Mintha egy befõtesüvegben lenne egy béka, amit kiejtesz az ablakon. Nem, ez túl bonyolult. Mint amikor elindul a lift, és könnyebbnek érzed magad. Ha nem elindulna, hanem zuhanna, akkor lebegnél abban is. Na, akkor vissza az ûrhajóhoz. Ha folyamatosan zuhan keringés közben, akkor miért nem esik le? Azért, mert a Föld nem lapos. Tehát, mondjuk repülne az ûrhajó érintõvel azonos irányban a felszín felett, és alatta görbül a felszín, tehát magasabban lenne, mint korábban. Mert ugye a felszín elgörbül alatta. Na de õ közben esik. A keringéshez pont akkora sebesség kell, hogy annyit emelkedjen, amennyit esik. Gyakorlatilag körbe zuhanja a Földet. Szemléletes példa erre a rulett golyó. AZ körbe-körbe gurul, mert amennyit emelkedne a folyó azzal, hogy õ kirepülne a pályáról, annyit esik is. Na most képzeld el, hogy a rulett görgetõ pályája az alján egy vastag sávban be van kenve ragasztóval. Na ez a Föld légköre. Ha te lassítod a golyót, akkor azonnal elérné a ragasztót. Nem lassan, hanem elég gyorsan. Tehát repülsz körbe az ûrhajóval 30 Machal, és fékezel, de már 25 Machal így belezuhansz a légkör felsõ rétegeibe. De tegyük fel, hogy lenne olyan eszközöd, ami Hirtelen lefékezné a körmozgást. Hát akkor 200 km magasan megállnál egy helyben. Mi történne ekkor? 1 G-vel kezdenél zuhanni. A végén gyorsabban esnél le, mint amennyivel föntrõl indulnál. Ugyanis 200 km-en keresztül egyfolytában úgy gyorsulnál, mint egy F1 autó. Mennyi idõ alatt akarnál leereszkedni? Fél óra? Na akkor ahhoz folyamatosan fél óráig kellene üzemeltetni egy hajtómûvet. Több üzemanyag kellene hozzá, mint amennyivel feljutnál, de ez nem minden, ahogyan a tévéshopban mondják, ahhoz hogy oda felvidd, még több üzemanyag kellene, mert úgy nem csak az ûrhajónak kellene felszállni, hanem annak az üzemanyagnak is, ami a leszálláshoz kell, tehát nem csak az lenne a többlet, amit felviszel, hanem ehhez még nagyobb többlet kellene, ami felviszi. Gyakorlatilag ez olyan nehéz úrhajót igényelne, ami nem is tudna felszállni, mert olyan nehéz. De, ha nem tudsz felszállni sem, akkor van értelme arról beszélni, hogyan akarsz a felszállni sem tudó ûrhajóval leszállni?
Na most már tudhatod, hogy miért kellett volna odafigyelned fizika órán. A NASA-s fõkonstruktõrök odafigyeltek. Ezért rakják õk össze meg lövik fel a rakétákat, és azért olyanok a rakéták, amilyeneket õk választanak, és azért nem olyanok, mint amilyeneket a fotelbõl összeálmodozol. Most komolyan gondolod, hogy azért, mert ötvenszer megnézted az összes star wars filmet, és kened vágod, a lézerkardokat meg a jediket, még nem vagy okosabb egy rakétamérnöknél.