"Tanult viselkedés nem épül be a DNS-be. Eddig gondolom egyet értünk.
De akkor hogyan fejlõdtek ki az egyes fajok eltérõ viselkedései?"
Hát pont itt nem értünk egyet, mert te tanult viselkedés alatt csak az egygenerációs oktatást érted, és ha jól értem akkor azt akarod mondani, hogy az ösztön nem változik.
Ez természetesen nem igaz, az ösztönös viselkedés folyamatosan változik (részint) ezt hívják természetes szelekciónak tudtommal. Ha már kutya akkor pont ezért tudnak kitenyészteni házõrzõ kutyát amelyik folyamatosan ugat amint lát valamit (ezt diktálják az ösztönei) és szelid csendes kutyát amelyik egy évben egyszer ha vakkant (mert ezt diktálják az ösztönei).
"Honnan tudja egyik madár, hogy fára kell rakni a fészket gallyakból, vagy a másik, hogy homokfalba kell vájni, esetleg sárból tapasztani esõtõl védett helyre?"
Nos erre mondtam én azt, hogy az evolúció alap téziseivel nem vagy tisztában (vagy csak szimplán megint elbeszélünk egymás mellett)!
Példabeszéd: Adott egy bogárfaj, nevezzük el Narumon-nak. Ez a Narumon bogár gyümölcsökkel táplálkozik de nem tud repülni. Ezért a lehulló gyümölcsökkel táplálkozik, az aljnövényzetben kutat. Egyszercsak egy genetikai mutáció folytán az egyik meggajdult Narumon (a hibás gének miatt), nem az aljnövényzetben kutat, hanem nekiáll és felmászik egy fára ahol mázlijára friss gyümölcsöt talál. Kurvára belakmározik hiszen nincs vetélytársa a többiek lent várják a leesõ gyümölcsöket. Ezt minden nap megismétli és egészséges jóllakot bogárként könnyedén párosodik folyamatosan. Mivel a nõstény Narumon bogár a földön mászkált gyümölcs után kutatva, ezért az öröklõdés szabályai szerint az utódokból lesz aki a földön mászkál és lesz aki a hibás gént örökölve nekiáll és mászik a fára, ez így megy tovább évekig, aztán évtizedekig, majd évszázadokig. Eddigre már (csúnya szóval a bogár genetikai sebességének megfelelõen), rengeteg Narumon bogár mászik fel a fára és az ott lelt gyümölcsökkel táplálkozik. Még alig észrevehetõ de azért már látszik, hogy a mászás miatt igénybe vett elsõ végtagjaik megnagyobbodtak, hogy könnyebben másszannak a fára. Eltelik még néhány száz, esetleg néhány ezer év és mit látunk? Az eredeti Narumon bogárra csak kismértékben hasonlító, attól viselkedésben lényegesen eltérõ, fizikálisan is különbözõ Narumon2 egyedeket látunk, ahogy a fákon másznak és gyümölcsökkel táplálkoznak. Egyikük génjeiben sincs benne az, hogy nekik a földön kéne túlérett gyümölcsök után kutatni, sõt lehet, hogy már az is benne van az ösztönös viselkedésükben, hogy le sem jönnek a fáról, hanem a fa ágai között párosodnak, a fák kérgeiben találnak menedéket. Igen eltérõ viselkedést mutatnak mint az eredeti faj. Errõl szól az evolúció.