"Miért a bogarad hány generáció alatt jött rá a fáramászásra?
Elmondásod szerint 1."
Ösztönösen nem. Ahhoz több generáció kell, hogy egy alternatív allélból domináns allél (vagy allélok) legyen.
"Megnézném én azt a bogarat, amelyik egy(? nem tudom elég e) genetikai mutáció miatt rögtön tökéletesen tud fára mászni és nem pottyan vissza a földre, mielõtt bármelyik gyümölcsöt is elérte volna. Egy földönjáró bogár egyszerûen nincs felkészülve a famászásra. Kapaszkodás, szél, ragadozók..."
Komolyan most megint a példába kötsz bele? A lényeget azért remélem érted, mert megint kicsinyesen belekötni a háttéranyagba elég gyerekesnek tûnik nekem.
"Hogy a kutya ugatásának gyakorisága szerintem rossz példa. Azért a fészekrakás egy kicsit bonyolultabb program, mint az ugatás."
Nem mondtam, hogy nem bonyolultabb de az elv ugyanaz. A mostani robbanó motor is sokkal bonyolultabb mint a múlt századiak de az elv ugyanaz és kellett hozzá egy MESTERSÉGES evolúció.
"Az ugatásnak elég, ha van egy bejövõ inger, mindig ugatás a válasz."
No itt a tévedés. Nem feltétlenül ez megint csak ösztön kérdése. Most azt próbálod állítani, hogy ugatásra ugatás a válasz kutyáknál? Láttál te már több fajta kutyát?
"Ugatni nem túl bonyolult dolog."
Bármilyen hihetetlen, elég bonyolult. Nézõpont kérdése.
"Viszont a fészekrakásnál már nem mindegy, hogy mibõl , mikor és hogyan készít a madár fészket."
Erre készült a példabeszédem de látom nem sikerült feldolgozni.
"Itt valóban fel kellett találni új anyagokat, új fészekrakási módokat, amely találmányok a feltaláló egyeddel a sírba szálltak."
Pontosan ezt hívják természetes szelekciónak, az adott faj vagy tud alkalmazkodni vagy kihal.
"Az utódaik génjeibe nem került be a találmány. Az utód ugyanúgy rakta fészket, ahogy az elõd, hiába talált fel az elõd valamit 5 éves korában."
Dehogynem! Mondom az alapok hiányoznak nálad. Ha már madár akkor madaraknál elvégzett kísérlet; Adott két fajta papagájfaj, az egyik a csõrében szállítja a fészek építéséhez az anyagot a másik a tollai között a hátán. Ezeket a madarakat keresztezve hibrid madarak jönnek létre amelyik a szülõk mindkét ösztön viselkedését tartalmazzák. Azaz bizonyos gyerekeik a hátukon, mások a csõrükben szállítják ezután a fészket, megint mások pedig nem tudják eldönteni, többször ismétlik a mozdulatsort és vagy a hátukon, vagy a csõrükben szállítják el. A következõ generációk határozzák meg, hogy ezután melyik lesz számukra az ösztönös, attól függ kivel párosodnak.
"Így most minden madárnak az õsmadár" fészekrakási technikáját kellene alkalmaznia. És már csak az lenne a kérdés, az "õsmadár", hogy találta fel a fészekrakást."
Nemáááár! Belekötöttél a példámba és ezért el sem olvastad? Vagy szándékosan figyelmen kívül hagyod? Esetleg nem tudsz a Narumon bogártól elvonatkoztatni és más környezetbe helyezni?
Egyáltalán nem kell az õsmadár fészekrakási technikáját alkalmaznia hiszen azóta számtalan faj kialakult számtalan mutációval. Ha a mutáció elõnyõs az egyed számára akkor fentmarad és továbbörökíti (ami befolyásolhatja! az ösztönt), ha hátrányos akkor kipusztul. Az én példámban maradva, ha a Narumon bogár a fára mászva nem éri el valami folytán a gyümölcsöt, nem lesz jóllakott erõs példány, ezért megdöglik és ami fontosabb a génjeit sem tudja tövább örökíteni. Természetes szelekció.
Madárnál ugyanez - ha elvándorol az élõhelyrõl ahol korábban kõrísbõl rakott fészket, az új helyen meg fa sincs, akkor az ösztöntõl függõen fog cselekedni. Ha csak a fészekrakás ösztöne elég erõs benne akkor a földön fogja ezt megtenni (és ha nem alkalmas - rosszul csinálja, utódra káros, vagy ragadozó megeszi, akkor ezen a területen kihal - legalábbis addig még újra nem terjeszkedik ez a faj arra), ha az is, hogy ezt magasban kell megtennie akkor sziklára, ha egyikhez sem képes adaptálódni akkor következmény, hogy szintén kihal. Ez egy ennyire egyszerû játék.
Az õsmadarad is pontosan így mûködött. Csak gondolkodj nagyban, mert leragatsz ott hogy jött Józsi madár fészket rakott és mindenki happi volt. Nem így történt. A természetes szelekció végezte el a piszkos munkát itt is, valószínûleg nagyon kis lépésekben. Az egyik õsmadár bokor alatt tojt mert már csak ott volt hely (PÉLDA!!! NEHOGY EBBE KÖSS BELE!), és mikor jöttek a ragadozók akkor az õ tojásait nem bántották mert nem találták meg - következmény - több utódot hozott létre akik mivel bokor alatt keltek ki, bokor alá csinálták a fészküket, megint õk nyertek több utóddal így lassan az egész populáció ebbõl került ki. Node, hogy nem ennyire egyenes azt tudd, hogy közben keletkezett számtalan mutáció ami életképes volt az megmaradt - az is lehet hogy csak rövid ideig, ami hátrányos az kihalt, vagy nagyon rövid ideig maradt meg. Stb. Stb. Teccikérteni?