Ha nem csak egy részét idéznéd a mondatnak, ott van, hogy cégek jelezték az esetleges visszavonást a beígért bojkott miatt.
Bizonyíték, hogy soha nem alkalmaztak nyomást az USA kormányhivatalai olyan céggel szemben, ami szembement a kormányhivatalok véleményével? Ilyen talán létezik? Elég, ha belegondol az ember, milyen elõszeretettel kerül elõ az adóhivatal, könyv vizsgálat, ha valakinél keresztbe akarnak tenni...
Mi köze a bankoknak az Apple gazdasági helyzetéhez? Ezt az összefüggést konkrétan nem értem, hogy honnan sikerült elõvadásznod...
A gazdasági részen az lenne ütés, ha a bojkottra reagálva elindulna egy hullám, elõször a cégeknél ütne be, majd eljuthatna akár a fogyasztókig is. Ez alapvetõ gazdaságtan.
4 cent tartós esés igenis elég fogós egy akkora cégnek is, mint az Apple, fõleg ha mindezek mellett az érték további zuhanó tendenciát mutat. Ilyesmire a részvényesek gyorsan felkapják a fejüket, mivel ha nem indul el visszafelé a részvények ára, akkor nem hullámzásról, hanem értékcsökkenésrõl beszélünk. 4 nap alatt esett ennyit, azóta se ment vissza, ráadásul ha figyelembe vesszük, hogy a bojkottnak az említésére esett a részvények értéke, ki lehet kalkulálni, mi lett volna, ha a bojkott meg is valósul.
Észak Korea és bojkott? Kevered a szezont a fazonnal. Az, amit te emlegetsz, az az embargó, a kettõ nem ugyanaz!
Nem tudom, hogy te minek neveznéd azt, ha a kormányhivatalok egységesen bojkottálnak egy terméket, de oké, vegyük úgy, hogy nem a kormány lép fel a céggel szemben. A dolgon nem változtat, ugyanúgy gazdasági és presztízs veszteség.
Idõközben felhívták mégegy vonatkozásra a figyelmemet: egy ilyen lépés a környezetvédõkbõl is komoly ellenszenvet válthat ki, annak pedig nemzetközi vonzata is lehet. Tehát nem csak belföldi, hanem külkereskedelmi hatások is lehettek volna, ha nem lépnek vissza.