Na segítek megérteni, hogy mit is mondott ez a fickó, aki mellesleg a világon az egyik legjobb designer:
az cégnél nem a ma szinte mindenhol alkalmazott módszerrel tervezték meg az új termékeket, miszerint összeül sok piackutató és marketinges, felteszik a nagy kérdést, hogy "mi kell a népnek?", meg a másikat, hogy "mennyit fognak adni érte?", aztán ez alapján állítják össze a cuccot (pl. Nokia).
Náluk a fejlesztõ csapat egy célt tartott szem elõtt: csináljuk meg a legjobbat amit tudunk. Ez azért kreatívoknál nagyon komoly tért és motivációt tud adni, amit ilyenkor meg is hálálnak, és egy alkotó elmét nem lehet azzal ösztönözni, hogy háromszoros pénzt kap, mert ott nem a pénz számít.
Igen, a folyamat végén minden bizonnyal náluk is jöttek a pénz emberei, költségeket faragtak, profitot számoltak stb...
Aztán mikor kijött az elsõ iPhone, szerintem látszott is rajta ez az alkotási folyamat: rengeteg forradalmi újdonság, bosszantó, idióta hiányosságokkal (egy akkori Nokia, szigorúan telefon funkciókban mérve még a mai iPhone-t is veri, például hívócsoportok, bejövõ hívás kezelése stb.).
Összességében szerintem tanulságos a dolog és megmutatja, néha mi kell a sikerhez: bátorság hogy átlépd a képzelt határokat.