Lerakta magat a jarmu, ez jo hir! Lefotozta az egyik muhold, ez is jo hir. Mukodik a fedelzeti rendszer, kuldott is kepeket kozvetlenul. Amit odaert a kommunikacios muhold, kertek egy nagyobb kepet, azota ez is megjott, szepek a felhok. Egyebkent ket dolog miatt nem lehet kapkodni, az egyik a magas ping, a masik az, hogy a roboton nincs nagy teljesitmenyu Mars-Fold radio, csak egy lassu, kis sebessegu. A nagysebessegu radio csak a Mars korul keringo muholdakig er, viszont azokbol keves van a 24 oras lefedettseghez, tehat nemcsak sokaig tart a jel utja, de a csak bizonyos idokozonkent tudnak forgalmazni.
Mindenesetre most lesz egy nagyellenorzes, megnezik a telemetriat, aztan kicsomagoljak a robot fejet es akkor vegre lesz szines kep. Van egy filmes optika, ez sima digitalis mozi minoseget tud, van egy teleobjektives filmes optika, ez sem rossz. Es van meg 12 kis fekete feher navigacios kamera. Meg van ugyebar a szinkepelemzo kamera es a mikroszkop, meg a muszeres karban levo navigacios kamera. Ehhez kepest a rajzfilmes vizipok felszemu volt...
Drukkoljunk a robotnak, valojaban fo kuldeteskent nem eletet keres, hanem egy bazishoz megfelelo alapanyagot es idealis terepet. A leszallasi profil is egy kesobbi kuldetes tesztelese volt. Ez eloszor egy minta visszahozas lesz, hogy teszteljek a visszajutasi kepessegeket, aztan johetnek az emberek. Remelhetoleg az iss mintajara valtasban, tehat folyamatos jelenlet mellett.
ps: Ugy nez ki, hogy tobb viz van a Marson mint gondoltak, csak a talj porretege alatt. A legkorben is tobb vizjeg van mint eredetileg szamoltak, csak egyenlotlen eloszlasban es sajnos a kis nyomas miatt csak jeg es vizgoz allapot kozott tud valtani. Viszont egy tulnyomasos es futott satorban a foldi novenyek mar ellennenek a marsi talajon es legkoron is.