A szabad akarat létezése már önmagában is felveti azt a kérdést, hogy mi az, hogy "szabad" és mi az, hogy "akarat"? Ha én saját magam dönthetek 2 lehetõség közül, akkor a "rossz" döntésért csakis "én" vagyok a felelõs. Ha rosszul döntök, akkor az "én"-em rossz? Ha jól döntök, akkor az "én"-em jó? Na de miért lesz valaki jó, vagy rossz? Ha ez egy folyamat, ami "bizonyos dolgok" hatására alakul ki, akkor máris nem az "én" az, aki ezért felelõs, hanem a "bizonyos dolgok". Véleményem szerint a "döntés" fogalma nem létezik, csupán ok és okozat létezik. Ha egy útkeresztezõdéshez érkezve úgy döntök, hogy balra megyek, akkor utána felesleges megkérdeznem magam arról, hogy mi lett volna, ha jobbra megyek... Mert a döntésem valamiért (és itt van a lényeg) így alakult. Mondhatjuk rá azt is, hogy "én" döntöttem így, szabad akaratomból, pedig ha lebontjuk a folyamatot és a dolgok mélyére ásunk, akkor kiderül, hogy ennek a döntésnek is volt oka. Nem "csak úgy" balra akartam menni. Valami miatt balra mentem. Ok --> okozat. A "szabad akarat" és a "döntés" csupán azon folyamatok végeredménye, amiket egyelõre nem tudunk mérni, kiszámolni, meghatározni. Hiszen ha belegondolunk, és tegyük fel megszületik a "szabad akaratunk", akkor az valamilyen lesz. Pl. jó, vagy rossz (csak leegyszerûsítem a példa kedvéért). Na de mi alapján lesz valamilyen? Amíg az kialakul, mi még nem létezünk :) tehát beleszólásunk sincs abba, hogy milyenek akarunk lenni. Ha pedig azt feltételezzük, hogy a "szabad akaratunk" mindig is volt (tehát nem született), akkor mi határozta meg, hogy jók vagy, vagy rosszak? Onnantól kezdve, hogy valami meghatározta, már nem mi döntöttünk, és a "szabad akarat" megsemmisült.