"Szóval smucigságból ilyen keskeny a sávszélesség? A logikus az lett volna, ha ami odavitte a rovert, ahhoz hozzátoldanak egy modult, ami nem száll le, hanem mûholdrendszerként a Mars körül kering. Helyette a régebbi ott lévõ eszközöket használják? Ez kockázatos, mert ha bedöglenek, akkor megszakadna a kapcsolat a roverrel."
A baj a leszallo egyseggel van. Gyakorlatilag hatalmas parabolaantenna helyett egy muholdas telefont kapott, aminek a savszelessege limitalt. A masik gond, hogy nagy savszelesseghez folyamatos ralatas is kell, tehat nem 1, hanem kb. 44 muhold kellene. Most van helyette 3, tehat amikor latjak a rovert, akkor gyorsan atnyomnak egy csomo adatot, aztan varnak par percet, amig megint fole er a kovetkezo muhold. Ezen kivul van egy nagyon lassu kozvetlen kapcsolat a Fold es a jarmu kozott, de ez csak a 'reset gomb' nyomogatasara jo, meg 16x16-os szurkeskalas kepeket letolteni ha gond van. Tehat az igazi gond nem a muhold, hanem az, hogy nincs marsi allando bazis a rover mellett. Ezert ha ketszer ennyiert odakuldenek egy a roverrel megegyezo allo egyseget, amin az aramforrason es az helyi radion kivul csak egy jo nagy parabolaantenna van, akkor nagyobb lenne a savszelesseg. Amire persze nem tudnanak kihasznalni, mert a rover kep memoriaja is limitalt, amit ugy lehetett volna megnovelni, ha erossebb szamitogepet kap, amihez nagyobb aramforras, nagyobb meret, stb. kellett volna. Egyszeruen ebben a meretben, ebbol a penzbol a roverre ezt a kommunikacios rendszert tudtak felrakni. Egyebkent egesz jo, mert akkor is mukodik, amikor a rover nem vizszintben all vagy eppen mozog, amit a parabolaantennas nagy savszelessegu rendszereknel nem megy. A polar landernel nem is volt gond, ott allt bekesen a leszalloegyseg, kihajtogatta a jo nagy antennajat, behangolta a megfelelo pozicioba es ment az info padlogazzal a 3 muholdon keresztul.