na ja, vessetek vérmókusok elé, de én háromszor futottam neki a DA:O-nak és mindháromszor abba hagytam.
Egyszerűen túl sok csata (a játék felénél tartva 1000+ leölt ellenfél o0), vazsi előremegy, blizard, visszajön, csihipuhi, egy szobával odébb ugyanez. Harcrendszer nekem már túl árkád (Mass Effectnek megbocsátottam, mert Sci-fi őrült vagyok). És félreértések elkerülése végett látom én az erényeit is a DA:O-nak, remek volt beszélgetni mindenkivel, derülni azon, ahogy oltogatják egymást a karakterek, élt az egész. De nagyon-nagyon hack&slash.
Ez megint csak ilyen oldschool szerepjátékos gondolkodás, de most képzeljetek el egy olyan világot, ahol egy varázsló egy nap alatt 4-500 blizardot, nuclear blastot, lávafolyamot tudd elnyomni....áhh megöregedtem, és nem tudok túllépni azon, hogy, ha a legutolsó parasztfiú is gigawattnyi energiáknak parancsol, akkor hogy nem főt még puhára a bolygó :)