Látom teljesen rosszul értelmezed. E=m*c2, így igaz, csakhogy a C állandó, ha energiát (E) növeled, akkor a sebesség nem nõhet, tehát a tömeg nõ, DE! csak akkor ha energiát táplálsz a rendszerbe..ha elérted a fényseb 90% pl, akkor már nem kell gyorsítanod, és szépen abbahagyod az energia bevitelt, és nincs tömegnövekedés.
Ez ahhoz hasonló mikor vadászgép hirtelen kilõ a katapultról, míg gyorsít akkor a pilóta 6-8g érez és a testének tömege megnõ..de mikor eléri az utazó sebességet visszaáll normálisra.
Tehát nem vagy 40tonna, hanem teljesen normálisan vagy, minthogy a 900km/h szálló repülõn se gond levegõt venni, de ha hirtelen gyorsítana(energia bevitel a rendszerbe) akkor nehézzé válna a légzés és nehezebbnek érzed magad...ez ua. a jelenség lenne mint fényseb. ûrhajón csak persze sokkal kisebben....
érted?
Úgyhogy a rémlátomásaid értelmetlenek, és minden valós alapot nélkülöznek.
Egyébként a gyorsítást ne úgy képzeld el, hogy hipp-hopp máris 290e Km/ó hasítunk..hanem szép lassan akár egy év mire felgyorsítanak, és akkor a nehézkedés se okozna gondot.
Az ikerparadoxonnak ehhez mi köze? a gravitációról beszéltünk, nem az idõdiletációról..kevered a kettõt:) bár összefüggnek.
Az ikerparadoxon a két rendszer sebesség különbségébõl adódóan jön össze.
Az elutazott ikertesonak lassabban telik a saját ideje az ûrhajóban, de nem a gravitációtól, hanem a sebességtõl. mig az otthon maradt saját ideje, a másikéhoz képest gyorsabban. de lényeges hogy önmagukban ezt nem érzékelik, csak ha a másiknak a rendszerét veszik alapul.