Eloszor is a teret akarmilyen kis tomeg is kepes befolyasolni, csak meretenek megfelelo mertekben. Tehat laborban kis tomeggel is lehet kiserletezni, csak kicsi lesz a hatas is. Jelen esetben annyira, hogy csak interferometerrel lehet detektalni. Viszont elmeletek ellenorzesehez ez is eleg.
A masik az, hogy jelen elmeletek szerint a vilagegyetem leirhato egyetlen hullamfuggvennyel. Ebben alakulnak ki a ter torzulasakor csomok, amiket energiakent erzekelunk, tipikusan fotonkent. Innen ered a foton kettos hullam es reszecske termeszete is. Azt mar tudjuk, hogy minden anyag energiabol van es a ketto szabadon oda-vissza alakithato.
Vegezetul egy sajat elmelet: A meresek szerint a vilagegyetem gyorsulo utemben tagul, pedig lassulnia kellene a folyamatnak. Mi van, ha nem a vilagegyetem tagul gyorsabban, hanem a mi idoerzekunk lassul. Ez azt jelentene, hogy abszout ertekben a naprendszer gyorsul, tehat a fedelzeti ido lassul es ez a relativ ido torzulas okozza azt, hogy hozzank kepest gyorsulni latjuk a tagulast, pedig csak a mi idoerzetunk lassul. Ez megoldana a nem talalt fekete tomeg es negativ energia problemajat es nem szegi meg a relativitaselmeletet sem.