De nem jobban, mint az isa por s homuk vogyunk min.
Az óangol már komolyabb, de az Shakespeare elõtti. De ez azért van, mert az eredeti óangol keveredett a franciával (pl. az összes tion-ra végzõdõ szó francia eredetû az angolban) és a norvéggal, majd ezt a katyvaszt leegyszerûsítették. Tehát a kevert angol-francia-norvég nyelvbõl, amit kezdetben hol így, hol úgy beszéltek, attól függõen, hogy ki volt francia, angol vagy norvég származású, kezdett egy közössé olvadni, miközben egyszerûsödött.
Csakhogy Shakespeare idejáben ez már évszázadok óta lejátszódott.
Így az a helyes megállapítás, hogy egy angol nem értené az óangolt, helytelenül sok embernél odáig fajult, hogy Shakespeare nyelvével keverik az óangolt, ezért kijelentik, hogy az angol nem értené Shakespeart.
Ez tipikusan az, amikor nulla ismeretekkel nagyokat mondanak az emberek, mert hallották valakitõl, aki más valakitõl hallotta.
Szóval maradjunk annyiban, hogy helytálló volt, hogy azt írtam: