Pár dolog nincs megmagyarázva a cikkben (gondolom, az eredetiben se):
-- "...és a tengerszint fölötti nyomás 250-szeresén xenont és argont kiválasztani az ásványból"
Én úgy tudom, hogy egy gáz akkor jön ki jól az oldószerbõl, ha minél magasabb a hõmérséklet, és minél kisebb a nyomás. Vagyis inkább vákumban kellett volna próbálkozni, bár szerintem 1600 C fok fölött majdnem mmindegy.
-- "Amikor a Föld hûlni kezdett, az argon és más nemezgázok kezdtek kiszivárogni"
Pont nem a hûléskor szokott egy gáz kiszivárogni, ha magasabb hõmérsékleten meg nem szivárog.
-- "az perovszkit felfedte jelentõs argon készletét, a xenon azonban nem került elõ"
Az kõzetek argon tartalma leginkább a K40 izotóp bomlási végterméke. A xenon meg nem terméke semmilyen természetes radioaktív bomlási sornak sem, tehát csak az a készlet, ami a világûrbõl jött valamikor.
-- "a xenon kiszivárgott az ûrbe.."
A xenon a legnagyobb atomsúlyú, nem radioaktív nemesgáz, atomsúlya 130 körüli (vagyis a nitrogén és oxigén molekulánál is kb. 4 és félszer súlyosabb).
NEM szivárog ki az ûrbe!
A cikkbõl nekem az jött le, hogy agyalnak, de eddig eredmény nem sok. Ami nem bûn, a tudomány eredményei nem szoktak megrendelésre elõugrani a bûvészkalapból. Az a fontos, hogy mindig tisztában legyünk, hogy mi az amit tudunk, és mi az, amit még nem.
Informatika és tudomány
