A szakirodalomban megtalálod a hajtómû mûködési elvét, és kritikáját, hogy mennyi baj volt vele. Például: a félig eléget üzemanyagot visszafecskedezték a tüzelõtérbe a jobb hatásfokért, csak éppen elmaradt a várt hatás, ellenben sokkal bonyolultabb, és meghibásodásra hajlamos rendszert kaptak. Sorolnám még, de inkább tessék alaposan utánanézni, köszi.
A csempék ellenõrzése, hajtómû ellenõrzése? Mennyiért is? Miközben költségcsökkentés volt a cél, éppen az ellenkezõjét érték el. Ez szerinted nem hiba, nem tervezési hiba? Dehogyis nem! Ha már a szilárd hajtóanyagú gyorsítókat emlegetted (mert én nem), azokat a sós víz marta rendesen, és a sótalanítás, víztelenítés dollármilliókba került... Nyilván ez sem tett jót az újrafelhasználásnak.
"A kínai ûrhajónak nem a fejlettsége a '60-as évek beli. A koncepciója..."
Pontosan, ez a koncepció (forma, elrendezés) a legbiztonságosabb, és egyenlõre a legolcsóbb az egyszer használatos rakéta. Azon lehetne vitatkozni, hogy szükséges-e ennyire biztonságra törekedni, illetve a fejlesztések miért álltak le. Kína ûrhajója jobb mint az ûrsiklók voltak. Miért is? Olcsóbbak, mûszakilag fejlettebbek, és természetesen a Szencsuval is meg lehet közelíteni a Hubblét, és ûrsétát tenni, stb. (ha jól tudom még egy kis robotkart is terveztek az orbitális modulhoz).
Az, hogy az ûrhajó tervezései hibás, nem jeleneti, hogy nem mûködött (úgy ahogy). Az, hogy az ûrhajó tervezési hibás, nem jelenti azt hogy amíg használták ne tudták volna semmire használni (lásd Hubble). Ilyet én egy szólva sem állítottam!