De nem azért nem javítanak mûholdakat ûrhajókkal, mert ne lehetne bármelyikkel megcsinálni. Ha tetszik, ha nem: olcsóbb egy új mûhold készíteni, mint egy missziót odaküldeni barkácsolni! A Hubble egy kivétel, és nem szabály. Mellesleg az is komolyan felmerült, hogy lehetne Orion missziókkal is javítani. Csak anyagilag nem támogatták már. Nem csak ûrsiklóval lehetne a Hubblét megjavítani, ha szerinted csak az képes rá, ugyan írd már le miért.
A spacelab azért nem jó példa, mert az ûrsiklók teleprõl mûködtek, és nem napelemrõl - 3-6 hétig voltak képesek egyhuzamban pályán maradni. Ár/érték arányban nem jó üzlet egy ilyen ûrállomás (ami ráadásul pici is, tehát kevés kísérleti berendezés fér el). Akkor már a Skylab, vagy MIR. Nagyobbak, többet tudtak, és nem kellet hozzá ûrsikló. Egyébként az ESA finanszírozta a Spacelabot, tehát nem teljesen önerõs.
"A fajlagos olcsóság ára az, hogy a képesség maximuma alacsonyan van. Az STS nagy hibája volt, hogy drága volt, de még nagyobb, hogy nem találtak nekik feladatot. Ez azonban nem a koncepció hibája..."
Ha az olcsóság a FÕ cél, és kifejezetten drága lesz, az szerintem tervezési hiba. Viszont a tervezési hiba még több dologban is megnyilvánult, most nem fogom az egész leírni. De példának okáért a leghíresebbek: a szigetelõhab ami a hõvédõpajzsnak csapódhatod, a rakéták tömítõ gyûrje ami 0 fok alatti indítást nem tettek lehetõvé, a mentõrakéta hiánya stb.
Alapvetõen sok dolgot kipróbáltak, hogy mire lehetne használni az ûrsiklókat, de ezek vegyes sikerek voltak. Régen mindet egyben akartak megoldani.(Ismered a mesét a kacsáról? A kacsa tud úszni, futni, repülni, de a róka, héja, harcsa jobban fut, repül, úszik...) Az elmúlt 30 év hozadéka, éppen az, hogy ez így nem mûködik, vagy csak az erõforrásokat lekötésével, egy helyben toporgással, gazdaságtalanul. Nem olyan rossz Obamának az új irányvonala, e helyett.