Én is azt vallom, hogy semmi nem vész el. Mondhatjuk úgy is, hogy csak átalakul. Szvsz a lélek egy energia, mely az össz univerzumnak a része, attól el nem vonatkoztatható. Tehát az csak természetes, hogy amikor meghalunk azzal a "valamivel" történni kell valaminek. Mivel az univerzum tömege nem csökkenhet, ezért, hát célszerû valamiféle felhasználódás. De mondd nem lehet abból netán szél, egy hajtás rész, bogárka? Persze mindezeknek csak egy töredéke, s nem komplexen.
Véleményem szerint a lélek a halálkor elveszíti az életben rárakodott ismérveket, s nem egységes egészként száll tova.
A meg nem született (idõ elõtt meghalt) csecsemõk, lelki sérültek stb lelkével mi lesz?