"Nehéz pontos leírást adni arról, hogy mi is volt a gnoszticizmus. A gnosztikus hagyomány célja az egyéni megvilágosodás. Kialakulása Kr.e. 1. és 2. században. Ismertebb tanítóik: Simon mágus, Markion, Baszilidész, és Valentinus. A 4-6.században a katolikus egyház üldözi, tagjait máglyára küldi, a gnosztikus szövegeket összeszedik és elégetik. Semmit sem hagytak a jövõ nemzedékeinek. Forrásként ezért csak azok munkáira támaszkodhatunk, akik megsemmisítették, szétzúzták ezt a vallást. A szent iratokat elégették ugyan a katolikusok, de a 4. században Felsõ-Egyiptomban egy csoport összegyûjtötte, és egy agyagkorsóba elásta a szövegek gyûjteményét. 1945 decemberében, Nag Hammad városában, egy földmûves megtalálja. A korsó tizenhárom papirusztekercset, és sok különálló papiruszt tartalmazott. Hazavitte a tekercseket, ahol az anyja a különálló papiruszokat eltüzelte. Majd az állami mûkincsfelügyelet vásárolta meg egy részét. A maradékot kicsempészték Egyiptomból, és az Egyesült Államokban kínálták eladásra. Ezt a gnoszticizmus szakértõje, az Utrechti Egyetem vallástörténeti professzora, Gilles Quispel vette meg. Miután lefordította, megdöbbenve látta, hogy egy ismeretlen keresztény evangélium, ami sehol sem szerepelt az Újtestamentumban. Ez volt a Tamás evangéliuma. A kopt nyelven írt szövegek azt mutatták, hogy a 3-4. században készítették õket. Ebben az idõben a keresztényre tért Római Birodalom, már üldözi az eretnekeket, gnosztikusokat."