Például azt változtatnám a rendszeren, hogy kényszerítsük a hallgatókat kreatív gondolkodásra, és ne csak lexikonnak (sõt fõleg ne annak, mert nem arra "való") használják az agyukat. Mert most gyakorlatilag abból áll az egyetem, hogy információkat (nagyon sokszor hülyeségeket, ami az oktató hibája is) memorizálsz, de hogy az jó-e valamire, arról fogalmad sincsen.
Errõl amúgy regényeket tudtam volna írni anno, most inkább kihagynám, mert már nem vagyok benne...
Én nem tudom, hogy mi folyik most a "bolognai rendszer" bevezetése óta, mert sima kredites rendszerû 5 éves képzésben végeztem a biológus szakot...
Arra az idõre nem volt igaz, hogy az ember csak PhD képzés alatt szembesül a kutatásssal, mert bizony én már 2. évesen is kutattam tanszéki laborban. De úgy tudom, hogy MSc képzés alatt is kell kutatni, és BSc képzés alatt is csak "papíron" elég irodalmazni a szakdolgozatban. Ezenkívül ott van egy csomó diák-megmérettetés, pl. az OTDK, amihez elég komolyan kell kutatni, és az ösztöndíjas PhD képzéshez is gyakorlatilag elengedhetetlen (na jó, nem egészen, ismerek ellenpédákat, de azért nagyjából igaz).
Ráadásul a doktori iskolák nem szeretik a zsákbamacskát, szóval általában azt veszik fel, akik már eleve ott dolgoztak egyetemi hallgatóként is, vagy ha máshova jelentkezik, akkor nem árt egy-két elõzõ professzortól (témavezetõk, illetve akik még benne voltak a kutatásban valamiképpen) ajánlás...
Nálam ez egy harmadik módon folyt, hogy az illetõ intézetben dolgoztam egy-két hónapot, és így fel tudták mérni a képességeimet, és hogy kellek-e nekik, vagy nem... Persze pénzt azt kaptam közben pályázati pénzbõl, szóval nem ingyen csináltam. De úgy is szívesen csináltam volna.
Az utolsó bekezdésben leírtakkal én még nem találkoztam, de biztosan van ilyen is.