Az egész téma problematikája inkább a szimuláció fogalmi meghatározásánál van, illetve amit itt sokan feszegetnek, hogy ki/mi is az a szubjektum, ami a "szimulációban" résztvevõ és ki a szemlélõ és ki az alkotó. Szerintem a három ugyan az, de ez nem egy forradalmi gondolat.
De visszatérve, mi is a szimuláció maga?
Ha minimalistán akarjuk megfogalmazni, akkor a valóságnak, vagy tudatosságnak különbözõ rétegei, vagy formáinak kell lennie.
Ez azonban már a jelenlegi ismereteink szintjén is biztos, hogy megvan. Vegyük pl az embert az idegrendszerét. Az alacsonyab szintû funkciók mûködtetik a testet, a mûködésrõl egy szûrön keresztül jutnak feljebb az infók a tudatalattiba, amire épül egy 3. réteg a tudomány által is elfogadott tudat. A tudat létrehoz egy abszatrakt szintet és megalkotja a kultúrát.
Vannak szintek, a szintek között van szûrés, az egyik bizonyos mértékben a másikra épül, az egyik létrehozza a másikat. Tudományos nézõpontból a test egy virtuális, egyszerûsített rendszert hoz létre, a valóság primitív modelljét és ez a tudatalatti/tudat, a célja, hogy predikciókat elõrejelzéseket fogalmazzon meg. Erre épül egy másik rendszer, ez a kultúra és a belõle megszületõ társadalom. De a valóságban nincsen olyan hogy társadalom az embertõl függetlenül, ember sincs a fizikai testétõl függetlenül. Ha jön egy idegen lény, akkor csak tárgyakat és biológiai entitásokat lát, nem látja az érzelmeket, azokat az idea konstrukciókat, ami csak bennünk léteznek szimulált formában, és ami a társadalmat, a kultúrát valójában alkotja.
Sõt továbbmenve, ugye fizikai test sincs a Földtõl függetlenül, a Föld az univerzum része, de csak egy porszem, vagy is különbözõ fizikai erõkbõl speciális, pillanatnyi állapota.
Valójában tehát nem kérdés az hogy "szimulált" rendszer vagunk, olyan spec saját kis világgal, ami csak ránk jellemzõ, és ami a fizikai világ többi részének tök érdektelen lényegtelen elhanyagolható. Ez nem kérdés, mert a tudomány számára is egyértelmû, hogy ez a helyzet.
A kérdés sokkal inkább az, hogy azok az erõk, amelyek bennünket ilyen rendszer szerûen létrehoztak rendelkeznek-e a tudattal és olyan célirányos tevékenységgel, amirõl azt gondoljuk, hogy csak ránk jellemzõ? És ugyan ez jellemzõ-e arra, amit mi hozunk létre, ahogy az már felmerült: az általunk létrehozott számítógépes szimuláció csak azért mert egyfajta léttel bír, autómatikusan megkapja a tudatosságot is!?