Én nagyon félek, hogy a fiam ( aki még nincs látótávban, csak tervben ) hasonlóan fog járni. Mindent elkövetek, hogy úgy neveljem majd fel ahogyan engem neveltek. Nagyon nagyon fiatalon már én is a számítógépet bûvöltem. De mindig találtak nekem valami elfoglaltságot a szüleim és rengeteget segítettem a házi munkában is. Ha pedig túl sokszor szóltam, hogy nem megyek mert gépezek akkor jött a hard-reset ( dugó kihúz ). Mostanra egy felnõtt informatikus vagyok, jó munkával amit szeretek is és nem vesztettem el a realitás érzékem. Köszi anyu és apu!!!!!!!!!