A cukor-inzulin háztartás megborulásával, inzulinrezisztencia kialakulásával (nõi meddõség egyik oka) együtt borul az endokrin inzulin-ösztrogén-pajzsmirigy trió.
Ebbõl a hármasból bármelyik elszabadul, maga után rántja a többi kettõt.
Az inzulin hatására hízásnak indul, a zsírban az ösztrogén lerakódik, meg a háj termeli is az ösztrogént, így máris elszállt az ösztrogénszint is (kialakul az ösztrogén dominancia ... nõi meddõség másik oka).
Na ez pedig a pajzsmirigynek tesz be, okozza gyulladását (elõbb alul, majd túlmûködését)
A pajzsmirigy pedig segít az inzulin szabályozásában, felhasználásában, így aztán vissza az elsõ ponthoz, az inzulinrezisztenciához, amit fokoz.
Tehát a 3 résztvevõ mivel egymásra kihatással van, ezért csakis együtt gyógyítható.
És a vicc az egészben, hogy igen, a fogyás az egyik legjobb gyógyszer, mert azzal csökken a háj, ami termeli az ösztrogént (fogyás közben persze a zsírban tárolt ösztrogénmennyiség felszabadul, tehát addig még rosszabb eredményeket is kap a delikvens) ... az ösztrogén kiürülésével csökken a pajzsmirigyet befolyásoló hatása, és e kettõ hatására az inzulinrezisztencia is.
A kiürülés miatt fogyás közben vese és májvédõ szerek fogyasztása javallott.
És ha már itt tartunk, a másik összetevõ ... a STRESSZ.
A stressz hatására nem csak a progeszteron kortizollá alakul (ez okozza a férfiaknál a prosztata problémákat ... plusz a nõi meddõség harmadik oka), de a kortizol hatására megugrik a vércukorszint, ami miatt a szervezet egy nagyobb inzulinválaszt kell hogy bevessen ... ami ismét az inzulinrezhez vezet.